Az önkormányzati választások váratlanul és jelentős módon átalakították a belpolitikai erőviszonyokat. Legalábbis az ország egyik részében. Az Új Egyenlőség podcast két adásban is foglalkozik azzal, hogy mi az oka településtípusonként ennek a különbségnek. A második részben Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus és Lakner Zoltán beszélgetett a kistelepülések politikai térképéről.

A 2019-es európai parlamenti választás eredményei településtípusos bontásban már egyértelművé tették, hogy az ország végletesen megosztott politikai szempontból. Miközben a fővárosban a kormánypártoknak 41%-os támogatottsága volt, addig a falvakban 61%. Egyetlen választáson sem volt ekkora különbség ebben a metszetben.

Az Új Egyenlőség podcast két adásban mutatja meg a különbségeket, és felvázolja az ellentétes hatásokat, stratégiákat. A beszélgetés második részében a kistelepülések Magyarországáról, és annak politikai térképéről volt szó. 20 ezer fő alatti településeken él a választók több, mint fele. A Fidesz stabilan őrzi 60%-os szavazati arányát ezeken a településeken. Ez pedig azt vetíti előre, hogy egy országgyűlési választási szituációban továbbra is a Fidesz-KDNP-nél lenne a mandátumok abszolút többsége. Arról nem is beszélve, hogy pont a 20 ezer fő alatti településeken lenne a legnehezebb az ellenzéki pártok teljes összefogását megvalósítani.

A politikai pártok előtt a kistelepülések Magyarországának meghódításához két út áll. Az egyik szerint a nagyvárosok politikai klímájának változása lecsorog a kistelepülésekre is, és ott is előretör az ellenzék. A beszélgetés résztvevői szerint ez egyértelműen olyan út, amely valójában nem vezet sikerre. A politikai olló éppen nyílik a településtípusok között, azaz a kormánypárt is tudja, hogy a vidéki, kistelepülési szavazóbázis számára a kulcs. Nem véletlen, hogy a választások után bejelentették, hogy a Modern falu programra újabb forrásokat csoportosítanak át.

Az ellenzéki pártoknak az egyedüli járható útnak az tűnik, ha a politikai napirendjüket úgy alakítják, hogy az találkozzon a kistelepüléseken élők problématérképével. Ebből a szempontból van egy hitelességi deficitjük is. Hiába beszélnek az ellenzéki pártok arról, hogy mi a gond az egészségüggyel, ha a választók nem hiszik el nekik, hogy képesek érdemben változtatni azon.

A Policy Solutions korábbi felmérései azt mutatták, hogy a Fidesznek a legmagasabb a hitelességi indexe a közpolitikák, a mindennapok problémái terén. Az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak, főleg középvárosi szinten az a feladatuk, hogy megmutassák, milyen az „ellenzéki jó kormányzás”. Azaz a település vonzáskörzetében élők lássák, hogy ha önkormányzati szinten változást tud elérni egy új vezetés, akkor ez megvalósulhat országos szinten is.

Ezért az ellenzéki pártok számára a kistelepülések Magyarországán két feladat rajzolódott ki a beszélgetés végére. Egyrészt országosan is alakítsanak a politikai napirendjükön, másrészt helyi szinten éljenek azzal az elvárással az új vezetők felé, hogy érezzék feladatuknak a településükhöz kapcsolódó kistelepülések politikai véleményformálását.

Címfotó: Szalmás Péter – Népszava

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.