Nem sok mindent old meg, viszont sok kárt okozhat a szeptemberben már működésbe lépő iskolarendőrség Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint. A jövőben előfordulhat, hogy míg pszichológust vagy szociális munkást még sosem láttak az intézményben, az iskolarendőrség megjelenik.

Sok egyéb mellett tisztázatlan az is, hogy a kényszerítő eszközök használatára feljogosított iskolarendőrök tevékenységét ki és milyen szakmai standardok alapján fogja ellenőrizni, különösen úgy, hogy semmilyen előírás nem vonatkozik arra, a speciális rendészeti testület miként működjön együtt az iskolákban – jó esetben – tevékenykedő segítő szakmák képviselőivel és a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel.

Az egyéni és társadalmi problémák rendészeti megközelítésének súlyos következményeiről Gyurkó Szilvia megfogalmazása szerint könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésre, ugyanakkor arról is, hogy a családok és a gyerekek segítése, a mentális és társadalmi problémák tényleges kezelése hogyan képes megtörni a hátrányok folytonos újratermelődésének rossz köreit. Ehhez képest az új magyar iskolarendőrség inkább azt eredményezi majd, hogy a fennálló hátrányokat mélyítse és stabilizálja.

Mindeközben továbbra is csupán marginális figyelmet kapnak a valódi segítő szakmák az iskolákban, a szociális munkások és a pszichológusok száma annyira alacsony, hogy sok helyütt – ahol egyáltalán jelen vannak – öt-hat iskola teljes diákságával foglalkozik egy-egy szakember, akinek gyakran még külön szobája sincs, ahol beszélgethetne a gyerekekkel. A jövőben az is előfordulhat, mégpedig főként a leghátrányosabb helyzetű településeken, hogy míg pszichológust vagy szociális munkást még sosem láttak az intézményben, az iskolarendőrség viszont megjelenik, mintegy mintát adva arra, a kormány hogyan vélekedik a problémamegoldás lehetőségeiről. Holott, a fő cél nem az erőszak eszkalálása, hanem a megelőzése lenne, ami a kritikus helyzetek összetett, nem rendészeti, hanem a segítő szakmákra alapozott kezelését jelentené.

Címfotó: Pikrepo

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Gyerekeink felkészítése a jövőre – Mire tanít az iskola?
    Radikális változásokhoz autonóm cselekvésre, problémamegoldásra, kritikai gondolkodásra alkalmas emberek kellenek. Az iskolák azonban sokkal inkább a termelésre...
  • A 100 leggazdagabb magyar
    Mit olvashatunk ki az ország társadalmi-gazdasági fejlődéséről a 100 leggazdagabb magyart bemutató kiadványból? Szakonyi Péter újságírót, a 19. éve megjelenő li...
  • A záródó magyar társadalom problémája
    A magyar társadalom a XXI. század első évtizedében zártabb volt, mint az Európai Unió többi tagállamának társadalma. Mit jelent ez az egyén szempontjából? Milye...
  • Milyen lesz az iskola jövője?
    Radó Péter oktatáskutató Az iskola jövője című könyvében a jelenlegi oktatási rendszer főbb problémáiról ír, valamint bemutatja, hogy miként képzeli el a jövő i...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.