Heller Ágnes filozófus az egyik legismertebb magyar szerte a világban. Lukács György tanítványa, az úgynevezett Budapesti Iskola tagja volt, és már fiatalkori marxiánus műveivel ismertséget szerzett magának a nyugati baloldalon. 1977 után azonban kényszerből nyugaton folytatta pályáját, és eltávolodott a marxizmustól.

Mi abból a szemszögből beszélgettünk vele, hogy mit gondol mai fejjel Marxról, illetve a kapitalizmus igazságtalanságairól. A következők derültek ki:

• A filozófiába Lukács György egyik előadásán szerelmesedett bele 1947-ben, de még évekig nem olvasott Marxot. Sőt, elmesélése szerint ironikus módon a Rákosi-korszakban nem is nagyon lehetett Marxot eredetiben olvasni, csakis azokat a szövegrészeket, amiket a párt közzé kívánt tenni.

• Igazán elmélyülni Marxban csak 1953-ban tudott, és nagyon imponált neki az elidegenedés kritikája, azaz hogy az ember a kapitalizmusban nem érzi magáénak a munkáját és annak termékét. Marx szerinte ehelyett egy utópiát ígér, ahol megszűnik a munka a szó hagyományos értelmében. Hellernek az idő tájt nagyon vonzó volt ez a kép, mert szabadságfilozófiának érezte, később azonban ugyanolyan megvalósíthatatlan utópiának érezte ezt, mint bármely más utópiát. Az ember szerinte mindig minden civilizációban rosszul érzi magát.

• Hogy Hellert pont ez fogta meg Marxból, az azért is izgalmas, mert állítása szerint egészen későig nem olvasta gurujának, Lukács Györgynek fő művét, a Történelem és osztálytudatot, amelyben pontosan ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Ezt a művet ő lényegében már csak Ausztráliában olvasta, amikor már nem volt rá nagy hatással! Ennek fő oka az volt, hogy Lukács nem szerette ezt a művet, ami miatt első sorban számon tartják nemzetközileg, ezért diákjai körében sem erőltette. Heller szerint egyébként ez Lukács egyetlen igazán marxiánusnak tekinthető műve.

• Heller szerint a Budapesti Iskola elsősorban szellemi barátságokról szólt. Mai fejjel úgy látja, bizony magukat tartották egyedül a szellem embereinek az országban. Izoláltak is voltak a magyar szellemi élettől, ezt talán hiba is volt szerinte. Mindenki másfajta filozófiával foglalkozott annak ellenére, hogy Lukács programja a marxi életmű egyfajta újrafogalmazása lett volna.

• Ebből az időszakból Hellernek a legnépszerűbb könyve a Mindennapi élet, amit azonban ő maga nem érez a legjobb könyvének. Ez a könyv úgy marxiánus szerinte, hogy közben nem ismeri el a termelés paradigmáját, azaz hogy a termelőeszközökhöz fűződő viszont határozná meg a társadalmi struktúrát.

• A Reneszánsz ember szintén népszerű, és szereti is.

• Az Érzelemelmélet című könyvben már nincs semmi marxizmus.

• Legfontosabb műnek mégis az Etika trilógiát tartja.

• Nyugaton talán a legnépszerűbb a Marx szükségletelmélete lett. De nyugaton már korán ismerték a Mindennapi életet, a Reneszánsz embert és az Etika trilógiát is.

• Heller szerint olyat nem tudunk mondani, hogy egy társadalom abszolút igazságos lenne, de olyat igen, hogy az egyik társadalom igazságosabb, mint a másik, főleg, ha lebontjuk intézményekre.

• Heller szerint, ha a kapitalizmus megszűnne, az emberek 9/10-e elhalálozna.

• A kapitalizmus persze nem járhat egyedül. A piaci által termelt igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket az állami újraelosztásnak kell ellensúlyoznia. Ehhez azonban demokrácia kell, mert ahol nincs demokrácia, ott az újraelosztás tovább rontja és nem pedig ellensúlyozza a piaci egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat.

• Heller azzal is egyetért, hogy a demokráciához is szükségeltetik az újraelosztás, hiszen e nélkül nincs elég széles támogatottsága. Azaz a két folyamat között kölcsönhatás van.

• Nyugati filozófiai irodalmat a Kádár rendszerben a háború előtti kiadásokból lehetett beszerezni, antikváriumokból.

• 1956 felszabadító érzés volt intellektuálisan. Innentől már volt hajlandó tovább hallgatni.

• Szerinte Kádár gyilkos volt, és a gyilkosságnál nincs rosszabb. Nincs értelme Kádárt Rákosival hasonlítgatni, mindkettő gyilkos.

• Amerikába pont Reagan neoliberális korszakában érkezett, ami szerinte Clinton alatt is folytatódott. Ez alatt sokat romlottak a mobilitási esélyek, és ez nagyon nagy baj! Még a nyolcvanas években is ingyenes volt minden állami egyetem, ma nem tudják a tandíjat megfizetni. Trump ennek köszönheti a megválasztását.

• 1990 és 2010 között ugyanez volt a probléma Magyarországon is. A szabadságot ajándékba kaptuk, nem kellett érte harcolni.

• A parlamentarizmus és a demokrácia intézményei rendesen meg voltak Magyarországon, de a hétköznapi emberek aktivizmusa nem volt elégséges. Az ő bevonásukért a politikai elit nem tett szinte semmit, kivéve a Fideszt, amely megcsinálta a polgári köröket. A liberálisoknak a rendszerváltás környékén voltak liberális körei, de ezek elhaltak. A liberális pártvezetés Heller szerint nem törődött a vidéki tagsággal.

• Amikor azt mondta, hogy a privatizáció eredeti tőkefelhalmozáshoz vezet, a barátai úgy reagáltak: ahhoz az kell, hogy a piac beinduljon. Ehhez képest a húsz év alatt Magyarországon Heller szerint soha nem volt szabad piac!

• A tömegtársadalmakban óhatatlanul minden párt populista.

• Az egymást követő kormányok nem tudták, hogy milyen országokat kormányoznak.

• A társadalmi normákat meg lehet változtatni új és megfelelő intézményekkel. A politikai elitnek feladata lett volna, hogy lehetőséget teremtsen a magyarok felelősségvállalására.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.