A képviseleti demokrácia válsága egyre egyértelműbb, ugyanakkor a fenntarthatósági átmenetnek széleskörű társadalmi párbeszéden kellene alapulnia. Milyen lenne a decentralizált, közösségi döntéshozatalra épülő demokrácia? Köves Alexandra Takács-Sánta Andrással, az ELTE Humánökológia mesterszak igazgatójával beszélget.

A mostani képviseleti demokráciákban a felelősség és a döntések következményeivel történő együttélés egyre távolabb kerül a döntéshozatal szintjeitől: akik döntést hoznak egyáltalán nem „elszenvedői” a döntéseknek. A deliberatív demokrácia arról szól, hogy az állampolgároknak eszközöket és lehetőségeket adunk a kezükbe, hogy konkrét döntésekről párbeszédet folytathassanak. Nálunk fejlettebb demokráciákban ezekkel az eszközökkel már elkezdtek élni, és itthon is elindultak kezdeményezések, amelyek ebbe az irányba mutatnak. De hogyan lehet az állampolgárokat képessé tenni arra, hogy részt tudjanak venni a közösségi döntéshozatalban? És ha a részvételi döntéseknél nem is maga a konszenzus a fontos, akkor mi? Egy olyan társadalomban, ahol mindenki ahhoz szokott hozzá, hogy a főnök megmondja a tutit, mi hozhatja el ezt a szemléletváltozást?

Címfotó: Wikipedia, CC

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.