Az Új Egyenlőség stúdiójának volt vendége Király Júlia közgazdász. A tornádó oldalszele című új könyve apróján a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnökével Pogátsa Zoltán főszerkesztő beszélgetett.

  • A kétezres évek devizahitel-válságáért potenciálisan a következők tehetők felelőssé: hitelt felvevő lakosság, hitelt folyósító bankok, a pénzügyi piacok szabályozó hatósága, illetve a gazdasági körülményeket meghatározó kormányzat
  • A svájci frank és a jen alapú devizahitelezés eleve teljesen abszurd volt, mert a hosszú távú hitelezésben igen nagy volt az árfolyamkockázat
  • Az euró alapú hitelezés viszont logikus volt, akár egy problémamentes termék is lehetett volna, hiszen jó gazdaságpolitikai pálya mellett lett volna rá esély, hogy Magyarország 2006-ban vagy az utána következő élvekben belép az eurózónába, és az árfolyamkockázat megszűnik, hiszen a hiteltulajdonosok euróban kapják a fizetésüket.
  • Érhető és logikus volt az is, hogy a lakosság a sokkal alacsonyabb kamatozású euró hitelt választotta, mint az akkor nagyon magas kamatozású forinthitelt. A lakosság felelőssége tehát nem igazán áll fenn.
  • A problémát az okozta, hogy a brutális mértékű államháztartási hiányok miatti gyors eladósodás nyomán a nemzetközi befektetők a 2007-es válság alatt Magyarországot – jogosan- az igen kockázatos országok közé sorolták. Ettől zuhanni kezdett a forint árfolyama, és ez okozta a devizahitel törlesztő részletek megugrását. A devizahitel-válság első számú felelőse tehát a Gyurcsány kormány volt.
  • Minekutána az első kormányzati éveiben szétesett az államháztartási fegyelem, Gyurcsány megszorításokba kezdett, és ennek ellentételezésének fogta fel a devizahitelezést. („Nem fog fájni!”)
  • Ahogy a könyv hitelesen dokumentálja, Király Júlia maga is, illetve a Magyar Nemzeti Bank is rendszeresen felhívta a figyelmet a devizahitelezés veszélyeire, ám a politika ezeket figyelmen kívül hagyta.
  • Magyarország aztán a 2007 előtti időszak gyors eladósodása miatt az Európai Unió első olyan válság országa lett, amely kénytelen volt az IMF-hez fordulni. Csak egy bődületesen nagy, a GDP 20%-át kitevő hitel menthette meg az országot az államcsődtől. A többi visegrádi ország elhatárolódott tőlünk.
  • A hitel feltétele a Bajnai kormány stabilizációja volt, amely a GDP és az életszínvonal hatalmas zuhanásához vezetett.
  • A Magyar Nemzeti Bank ebben az időszakban csak a válságkezelésre tudott koncentrálni, mivel a monetáris politika egyik alapszabálya, hogy „rossz költségvetési politika mellett nincs jó monetáris politika”.
  • A bankok alapvetően két dologban hibáztak: 1. az egymással való versenyük miatt olyanoknak is adtak hitelt, akikről tudhatták, hogy nem fogják tudni visszafizetni, és 2. változtatták a törlesztő részletek kamatát, amit később a Kúria jogellenesnek is talált és vissza is fizettetett velük.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások

  • Kilencvenszázalékos gazdaság
    A gazdasági élet általában nem lesz képes arra, a világon sehol sem, hogy ott folytatódjon, ahol a válság előtt abbamaradt. Milyen lehetőségei vannak Magyarorsz...
  • Olasz mindennapok a koronavírus alatt
    Milyen volt Olaszország a koronavírus-zárlat alatt, és milyen most a gazdasági, politikai helyzet? Scheiring Gábor és Kiss Ambrus beszélgetése arra is választ a...
  • A koronavírus és az európai válságkezelés
    A koronavírus okozta válság európai kezelését értékelte Róna Péter közgazdásszal Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője. Többek között áttekintették, h...
  • A Fidesznek új politikai paradigmákat kell keresnie
    Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus, és Lakner Zoltán szerkesztők beszélgetnek arról, hogy a válságkezelés milyen politikai kihívásokat jelent a kormánypárt számára. ...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.