Scheiring Gáborral tudomány és politika viszonyáról, az orbáni felhalmozó államról, valamint legújabb kutatásai alapján arról beszélgettünk, hogy Kelet-Európában az 1989/90-es társadalmi és gazdasági átmenet hogyan vezetett a munkásosztály egészségének megroppanásához és várható élettartamának radikális csökkenéséhez. Pedig ez az úgynevezett „mortalitási válság” tudatosabb tervezéssel, célzott társadalom- és gazdaságpolitikai intézkedésekkel elkerülhető lett volna.

Scheiring Gábort korábbi politikai és tudományos kétlakiságáról, a Fidesz felhalmozó államáról és a rendszerváltást követően számos kelet-európai országon végigsöprő „mortalitási válságról” kérdeztük. Még konzervatív becslések szerint is legalább 3 millió ember – nagyrészt ipari munkás – halála írható a gyors és átgondolatlan tömeges privatizáció számlájára, de egyes számítások szerint csak Oroszországban mintegy 7 millió ember halt bele az átmenetet követő bizonytalanságba, kilátástalanságba, munkanélküliségbe és a diszfunkcionális megküzdési stratégiákba: így az alkoholizmusba. A rendszerváltást ebből a teljesen új perspektívából vesszük ezúttal szemügyre.

Címfotó: Röhrig Dániel – Népszava

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.