Az egészségügyi rendszer átalakításáról folytattuk tavalyi beszélgetésünket Rékassy Balázs egészségügyi közgazdásszal. Nemcsak a béremelés és a szakdolgozói hiány került szóba, hanem az intézményrendszer lehetséges átalakítása is, és egy bocsánatkérés is elhangzott a Covid elleni oltás kapcsán.

„A kormány belevágott a reformba, ez klassz…” Ezzel a felütéssel indult az a beszélgetés, amelyet az egészségügyi rendszer átalakításáról folytattunk Rékassy Balázs egészségügyi közgazdásszal. A plusz források, amelyeket az orvosi bérek emelésére költöttek, nyilvánvalóan pozitívumként értelmezhetők. Ugyanakkor a változtatások előkészítése már problémás volt. Ezért amikor az egészségügyi dolgozóknak március 1-jén alá kellett írniuk az új jogviszonyról szóló munkaszerződéseket, akkor 4-5 ezer ember ezt nem tette meg, és inkább elhagyta a pályát. Az ő pótlásuk akut problémát jelent az intézményrendszernek.

A bérek emelését illetően Rékassy Balázs hiányolta, hogy a központi bérpolitika elveszi a mozgásteret az intézményvezetőktől, ezért nem a helyi igényeknek megfelelően tudják szabályozni a folyamatokat. Ugyanakkor jogos kritika, hogy ha nincs központi bérrendszer és ehhez tartozó finanszírozás, akkor nem növekszik-e a területi egyenlőtlenség? Rékassy szerint erre találták ki a területi szorzókat Angliában, ahol a szakemberrel rosszul ellátott térségekben arányaiban jobban keresnek az orvosok, nővérek, mint a jobb munkaerőpiaci pozíciójú helyeken. Ez biztosítja, hogy ott se legyen orvos- és szakértelemhiány, ahol kisebb és rosszabb anyagi helyzetű kórház működik.

A beszélgetés során szóba került az intézményrendszer átalakításának kérdése. Ebben az egyik iránynak a praxisközösségek létrehozása tűnik – legalábbis a kormány által külső tanácsadóktól rendelt anyag (ez alapozta meg az orvosok bérrendezését és a jogviszony változtatását is) ebbe az irányba mutat.

A praxisközösség gyors bevezetése azonban társadalmi ellenállást válthat ki, hiszen megszűnik a stabil háziorvos-beteg kapcsolat, és differenciáltabb lesz a folyamat. Ez bizalmatlansághoz vezethet a betegek részéről.

Az intézményrendszer átalakításának másik iránya az önkormányzati szakrendelők államosítása. Ennek egyfajta tesztje lehet Rékassy Balázs szerint az, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszer megszervezésének kötelezettsége elkerül az önkormányzatoktól, és átkerül a sürgősségi ellátás rendszerébe. Rékassy szerint ez a lépés szakmailag indokolható is, hiszen jelenleg ezt csak külső vállalkozók útján és sokszor nem egyenletes szakmai színvonalon tudják megvalósítani az önkormányzatok.

A beszélgetés végén szóba kerültek a Covid–19 elleni védőoltások. Rékassy Balázs elnézéskéréssel kezdte, jelezve, hogy sokat változott ebben a kérdésben a szakmai álláspontja. Több szakemberrel együtt most már ő is úgy gondolja, hogy bármelyik Magyarországon elérhető oltás jobb, mint a Covid okozta következmények. Emiatt mind az orosz, mind a kínai (Sinopharm) oltást támogatja a nyugatiakkal együtt. Ugyanakkor véleménye szerint először az Európai Unió által elismert oltóanyagokat kellene elhasználni, és csak azok után jöhetnének a „keleti” vakcinák.

Címfotó: Pikrepo

A projekt az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósul meg. Az Európai Parlament semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a program szerkesztői, terjesztői és a megkérdezett személyek felelősek.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.