A pénzügyek és a fenntarthatóság összefüggéseit vizsgálva Sárdi Gábor közgazdásszal beszélget Köves Alexandra az alternatívákról. Hogyan lehet a jelen paradigmáit meghaladni, és milyen eszközök vannak a kezünkben ahhoz, hogy tényleg tegyünk valamit egy másik típusú gazdasági és társadalmi működési rend létrejöttéért?

A pénz jelenlegi körforgásában az emberek a közösségekben megkapják a pénzüket például fizetésben, amit aztán elköltenek egy boltban, ami nagy valószínűséggel egy tőlük távol eső bejegyzésű cég tulajdonában van, ami azt nem az elköltés helyszínén fogja újra befektetni, vagy elkölteni. Ezzel azonban nem az adott közösségben lévő pénz körforgását segítik. Ennek kivédésére szolgálhat például a helyi pénz. Ugyanakkor korábban a podcast-sorozatban esett már szó a gazdaság relokalizációjának fontosságáról is, amelyet szintén előmozdíthatnak a helyi pénzek amellett, hogy befolyásolják az áruk tartósságát, a közösségi életet és a szakmák megbecsültségét is. De hogyan tudnának létrehozni ilyeneket például önkormányzatok? És mire szolgálnak a szívesség- és időbankok? A válságok során fel szoktak erősödni a helyi pénzzel kapcsolatos viták, és egyre több és több ilyen megoldás kezd el működni. Számíthatunk erre most is? Ezekről beszélget Köves Alexandra Sárdi Gáborral, a Pénz és Fenntarthatóság című könyv fordítójával és szerkesztőjével.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.