Mennyire fogja befolyásolni a globalizáció folyamatát a jelenlegi gazdasági válság? Egy egészségügyi válság kellett a kérdés felvetéséhez, pedig az ökológiával foglalkozó tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek a globalizáció árnyoldalaira. Köves Alexandra Takács-Sánta Andrással, az ELTE Humánökológia mesterszak igazgatójával beszélget.

Mérő László az egyik könyvében úgy fogalmaz, hogy annak, hogy a globalizáció ellen harcolunk, körülbelül annyi értelme van, mint a genetikai kód ellen harcolni azért, mert léteznek szúnyogok. Azonban a koronavírus is rámutatott arra, amit a zöldek már nagyon régen mondanak: a globális gazdasági rendszerek kitettek, a károk és hasznok időben és térben elválnak egymástól, és egy ilyen helyzetben ellenállóbbak és igazságosabbak lennének azok a gazdasági tevékenységek, amelyek a termelést és a fogyasztást jóval közelebb hozzák egymáshoz. Lehet, hogy a glokalizáció szó hallatán Kazinczy Ferenc és Grétsy László közösen jajdulnának fel, ugyanakkor jól kifejezi, hogy a relokalizációt globális közösségek hálózataként – a globális szolidaritás megtartása mellett – érdemes elképzelni. Milyen iparágakban lehetséges ez? Milyen és mennyi identitása kell hogy legyen egy embernek egy ilyen világban? És tudunk-e banánt enni egy glokalizált gazdaságban?

Címfotó: Aksonsat Uanthoeng – Pexels

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.