Korábbi elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogy a közösségi média milyen szerepet töltött be a 2018-as országgyűlési választási kampányban. Bemutattuk, hogy a választást megelőző időszakban miként alkalmazták az egyes pártok és azok miniszterelnök-jelöltjei a közösségi média csatornái közül a Facebook-ot, hogy üzeneteiket széles közönséghez eljuttassák és szavazóikat meggyőzzék.
Mostani cikkünk a voksolás óta eltelt időszakot vizsgálja, tizenhárom hónap kommunikációs adattömegét tekinti át[1].

Bauer Zsófia

Bemutatjuk, hogy a két kampány (országgyűlési és európai parlamenti) közötti időszakban milyen aktivitási mintákat követtek a pártok, és ezekre az üzenetekre miként reagáltak követőik. Látni fogjuk, hogy bár a kampányok során mindig intenzívebb a kommunikáció (hiszen a közösségi felületek megkerülhetetlen részei a modern politikai kommunikációnak[2]), a politikai tartalmú közösségi média jelenlétre nem csupán időszakos kampányeszközként érdemes figyelni. Látni kell benne a konstans kapcsolattartás és véleményformálás lehetőségeit, és ennek megfelelően érdemes a trendeket folyamatosan figyelni, és a teljesítményeket mérni.
Vizsgálatunk során áttekintjük a pártok és politikusok hivatalos oldalain folytatott kommunikációt, kielemezzük, hogy ezek miként hatottak a követőikre, milyen reakciókat váltottak ki az üzenetek.

A magyar közösségi webtér

Magyarországon a közösségi média regisztrációk száma és a felületen zajló aktivitás (elsősorban politikai témában) magasan meghaladja az Európai Uniós átlagot. Az utóbbi években növekedett a különböző social média csatornák használata. Az EUROSTAT adatai[3] szerint az internetezők 84%-a aktív valamilyen közösségi platformon, szemben az EU28 65%-val. A fiatal, 24 év alatti korcsoportokban gyakorlatilag mindenki regisztrált már valamelyik csatornán, ugyanakkor meglepőbb, hogy a legnagyobb kiugrás az uniós átlaghoz képest a 65 év feletti korosztálynál figyelhető meg.

6 millióan aktívan használjuk a közösségi média felületeit (2018-hoz képest 3,4%-os növekedést regisztráltak). A Facebook felhasználók száma meghaladja az 5,8 milliót, és folyamatosan növekszik az Instagramra regisztráltak aránya is (2019. januárjában a magyar profilok száma 2,1 millió volt). Twitter esetében is kisebb növekedést látunk, azonban a platform továbbra is marginálisnak számít magyar nyelvi környezetben.

Ennek ellenére a fenti adatok egyértelműen azt mutatják, hogy még mindig jóval több felhasználható érhető el Facebook-on, mint bármilyen más csatornán.

Így nem meglepő, hogy a közszereplők is főként Facebook központú kampányokban gondolkodnak, Magyarországon a Facebook még mindig akkora sláger, hogy bármilyen kommunikációs stratégia esetében gyakorlatilag megkerülhetetlen.

Kisebb súllyal ugyan, de az is megfigyelhető, hogy a politikai diskurzus egyre inkább nyit az Instagram irányába, az uniós kampányban nagyobb szerepe van a platformnak, mint a korábbi kampányok esetében. A folyamatos kapcsolattartás, informálás és közéleti diskurzus elsődleges terepe azonban továbbra is a Facebook maradt, így jelen elemzésünk is erre a csatornára terjed ki.

A 2018-as választási kampány más volt, mint a többi

Tavalyi elemzésünkben részletesen bemutattuk, hogy a 2018-as országgyűlési választások során a korábbiaknál jóval szűkebb lehetőségei voltak az ellenzéki pártok kampányolásának. Ennek voltak gazdasági, törvényi és nem utolsó sorban politikai okai. Mivel a hagyományos kampányeszközökkel csak korlátosan tudott élni az ellenzék, ezért is fordultak tudatosan a közösségi média irányába.

Az országgyűlési választás után, a kampány lecsengésével természetesen nem állt le az online élet, a tartalomgyártás. Az oldalakon összefogott közösséget nem célszerű elveszíteni, így az összetartozás érzésének megtartásához továbbra is szükség volt a tartalmak, üzenetek folyamatos publikálására. Ennek megfelelően a kampányidőszak végével előtérbe kerültek a felület egyéb lehetőségei, amelyeket szintén igyekeztek kihasználni több, vagy kevesebb sikerrel a pártok.

A hétköznapok politikai kommunikációja a közösségi oldalakon

A közösségi média nem csupán időszakosan alkalmas az üzenetek közvetítésére, hanem praktikus lehetőség a folyamatos kapcsolattartásra, az érdeklődés és aktivitás fenntartására, valamint a pártok számára fontos üzenetek célba juttatására. Megfelelően használva, lehetővé válik, hogy a politikai üzenetek rendszeresen, megszakítás nélkül jelen legyenek a követők hétköznapjaiban. Az állandó kommunikációval a pártok lehetőséget kapnak arra, hogy a politikai véleményformálás mellett, tájékoztassanak, alakítsák a szavazók hírfogyasztását, mozgósítsanak a fontos akciókra, rendezvényekre.[4]

Az utóbbi években jelentősen átalakult a hírfogyasztás. Már hosszabb ideje kutatott és ismert tendencia, a nyomtatott és hagyományos elektronikus sajtó tájékoztató szerepének visszaszorulása. Azonban újabb vizsgálatok az online tartalomfogyasztás esetében is komoly változásokra hívják fel a figyelmünket. Egyre népszerűbb az üzenőfalról történő hírkattintás (átkattintás a publikáló felületre), valamint egyre elterjedtebb a kizárólag címek olvasásával megvalósuló tartalomfogyasztás[5].

A hírfogyasztásnak ez az új típusa lehetőséget ad a pártoknak és közéleti szereplőknek, hogy csupán az általuk preferált cikkek és médiumok megosztásával is hatással legyenek követőikre, befolyásolják véleményüket. Megosztásaikon keresztül a felhasználók azokkal a hírekkel találkoznak, amelyek a politikusok számára fontos üzenetekkel bírnak és azokat az oldalakat látogatják, amelyeket „kijelölnek” számukra. Ezen tendencia egyik következménye az ún. közösségi média vélemény-buborékok megszilárdulása, az egyoldalú tájékozódás további elterjedése.[6],[7] Bár a társadalom sokszínű tájékoztatása szempontjából ez meglehetősen kontraproduktív, a kívánt politikai üzenetek célba juttatása, a vélemények megszilárdítása és az ellentmondó, diverz üzenetetek elfedésének hatékony módszere. A látszólag független külső forrásból érkező cikkek megosztása jól alkalmazható arra, hogy pártok és politikusok azokra a témákra és ügyekre hívják fel a figyelmet, amelyek számukra akár imázs, akár reálpolitikai szempontból előnyösek.

A megosztott híreken kívül saját tartalmak, üzenetek megfogalmazásával és proaktív közzétételével is befolyásolják a figyelmet a vizsgált politikai szereplőink. Ezek a tartalmak, amelyek lehetnek szövegesek, képek, vagy videók – mind azt a célt szolgálják, hogy egy-egy kiemelt témára tereljék gyorsan és hatékonyan a figyelmet.

Fogalmazhatunk úgy is, hogy a politikai közösségi oldalakra tevődött át a korábban elsősorban a tradicionális sajtóban történő agenda-setting.

A közösségi médiatérben egy-egy fontos üggyel foglalkozó, szellemes, vagy a téma súlyosságát hangsúlyozó bejegyzés gyors és meggyőződéses bevonódást (jelentős számú, jól mérhető interakciót) tud kiváltani a követőkből, ezzel napokra, akár hetekre tematizálva a közéleti diskurzust. Ahogy az elemzésből is kiolvasható, hogy a közösségi médiában közzétett üzenetekre épült a mainstream média tájékoztatása is, egy-egy poszt, live-videó lett a cikkek, hírblokkok központi és elsődleges forrása (legjobb példa erre Tordai Bence parlamenti élő közvetítése). [8]

A politikusok közösségi média profiljukat nemcsak politikai tartalmú üzenetek közlésére használják. Fontos fórumai lettek a személyes tartalmak megosztásának, a politikusok emberi oldalának bemutatásának. (Látni fogjuk, hogy ezek a személyesebb, emberközpontú üzenetetek sok követőt megmozgatnak, rengeteg pozitív reakciót váltanak ki – a legnépszerűbb tartalmak között találkozhatunk velük.)

A cikk további részében az egyes valódi jelenléttel rendelkező pártok és egyes vezető politikusok social médiában nyújtott teljesítményét mutatjuk be és értékeljük. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Facebookon mutatott követői aktivitás és politizálás mérése nem pontos eszköze választási eredmények előrejelzésének, és nem tekinthetők pontos népszerűségi indikátoroknak sem – a lájkok és kommentek nem konvertálhatók közvetlenül szavazatokká. Mindazonáltal sokat elárul a szavazókkal való kapcsolattartásról, a szavazói tábor összetartásáról és mobilizálhatóságáról, valamint a követőket érdeklő üzenetek tartalmáról, stílusáról és formájáról.

Hogyan működik és milyen teljesítményt látunk?

Bár a Facebookon első ránézésre a pártok és politikusok csak egy szűk, már eleve az irányukban nyitott vagy egyenesen elköteleződött réteggel kommunikálnak – a követői összetétel, és a működési mechanizmus ennél komplexebb. A követők (akik egyáltalán nem biztos, hogy aktív támogatók) által adott reakciókon és interakciókon keresztül a politikus üzenete eljut az adott felhasználó saját (baráti) hálózatának tagjaihoz is. A Facebook erejét a baráti hálózatok elérése adhatja, hiszen egyre többen szerzik politikai információikat az oldalról, sok esetben aktívabb ismerőseiken keresztül, akik politikai tartalmakat lájkolnak, kommentálnak vagy osztanak meg. Magyarországon, ahol a diskurzus fokozottan átpolitizált és a politikai pártok és politikusok iránti bizalom alacsony, a baráti hálózatokon keresztül történő – „nem hivatalos” elérés – meggyőzőbben hat. Így a politikusok hivatalos követőinél jóval szélesebb közösséget érnek el, és a személyes ismerősök közvetítő hatása hitelességet is kölcsönöz az üzeneteknek (Myat, 2016)[9].

A Facebookon zajló politikai kommunikáció stratégiai célja a követők kommunikációjára való hatásgyakorlás, a hálózatos interakciók kialakítása és a reakciók kiváltása. A különböző követői interakciók sem kampányhelyzetben, sem a folyamatos publikáció esetében sem tekinthetők egyenértékűnek. Egy kedvelésnek (like-nak) kisebb az impaktja (és alacsonyabb követői elkötelezettséget feltételez), mint egy hozzászólásnak, vagy megosztásnak (Bene, 2016)[10]. A megosztás (share) alkalmas leginkább arra, hogy egyes üzenetek az eredeti követői hálózaton kívülre is elérjenek, olyanok is találkozzanak falukon a témákkal, ügyekkel, akik amúgy nem követik a pártot, vagy politikust.

A követői aktivitás kiváltásához minden esetben stabil bázisra és folyamatos, átgondolt tartalommegosztási stratégiára van szükség. Ahogy láttuk, a megfelelő tartalomgenerálás nem kizárólag kampányidőszakban fontos.

Elemzésünkben egy olyan időszakot vizsgálunk, amely két fontos kampány közötti kommunikációt is magában foglalja. Megnézzük, hogy ebben az időintervallumban, melyek voltak azok a témák, amelyek mértékadóan befolyásolták az egyes pártok tartalommegosztási tevékenységét, valamint kitérünk arra is, hogy melyek azok az issue-k, amelyek érdemben, tömegével váltottak ki követői reakciókat. Megvizsgáljuk a pártok és politikusok teljesítményét – a kommunikációs trendeket, a kiugrásokat, a követői interakciók trendjeit, végül áttekintjük a legnépszerűbb tartalmakat. Áttekintjük a követőknek a számának alakulását, és a háttérben meghúzódó jelenségeket.

Pártok online teljesítménye

Az vizsgált időszakban több mint 15 ezer bejegyzés született a pártok hivatalos oldalán[11]. A posztok számában és a követőkkel való közvetlen interakció tekintetében magasan a Jobbik vezet. Látható, hogy a párt gyakrabban vesz részt közvetlen interakcióban egyes posztjai alatt, mint a többi párt összesen.

Ha a megjelenések trendjét tekintjük át, négy szakaszt különíthetünk el:

1. Az országgyűlési kampány lecsengése

Az áprilist követő hónapok során az eredmények feldolgozása, az új országgyűlés és kormány megalakulásáról szóló posztok dominálták.

Intenzív kiugrást láthatunk a Jobbik aktivitásában június elején, amikor kizárták a frakcióból Dúró Dórát.

2. A választást követő nyári hónapok relatív nyugalma

A folyamatos, ugyanakkor alacsonyabb jelenlét mellett, két számottevő volumenemelkedést figyelhetünk meg. Először az LMP Red Bull Air Race elleni tiltakozásait, majd az MKKP felcsúti kátyú-kálváriájáról szóló posztjait. A viccpárt „közöségi akciója” két hulláma is mérhető – először, amikor betemették a kátyút, majd, amikor számottevő médianyilvánosság mellett, hivatalos felszólításra, újra kiásták azt.

3. Őszi és téli hónapok tematikus fókusza, issue-orientáltsága

Az új szakasz szeptemberben kezdődött, és elsősorban a Sargentini-jelentés értelmezése, megvitatása, majd megszavazása köré szerveződött. Leginkább a Fidesz kommunikációs trendjében látszódik ez a határ, ettől a pillanattól kezdve gyakorlatilag folyamatosan növekszik a párt jelenléte.

A szakasz másik kiemelkedő ügyei a rabszolgatörvény vitája, megszavazása, majd a köré szerveződő tüntetések később perzselték fel a webteret. Jelentős volumennövekedést eredményezett az MTVA Székházban zajló tüntetések. Az egyes kérdések a politikai irányelveknek megfelelően, más narratív keretben jelentek meg az ellenzéki, illetve a kormánypárti posztokban.

4. EP kampányidőszak

Márciustól minden párt újabb kampányba kezdett – igy jelentős növekedés látható a bejegyzések számában. A legmarkánsabb volumenemelkedést a kormányzó Fidesz esetében regisztráltunk. Az uniós kampányüzenetek tartalmának és metodikájának részletes elemzése külön tanulmányt igényel.

Míg a tartalomgenerálásban láthattuk, hogy a Jobbik volt a legerősebb, addig ez a jelenség a követői interakciók számában, az engagement metrikák alakulásban nem látható. Az országgyűlési választás utáni időszakban jelentősen csökken a párt követőinek aktivitása.

Az engagement trendjének alakulása összefüggést mutat az előbbiekben bemutatott pártaktivitással. Az egyes pártok követői a számukra fontos ügyek során vonódnak be leginkább.

  • Az országgyűlési választás után folyamatosan csökken a reakciók száma, minden párt esetében radikális visszaesést tapasztalhatunk. Ennek oka a felfokozott kampány-hangulat lecsengésében, valamint a fizetett targetálás csökkenésében kereshető.
  • A nyári időszakban egyértelműen az MKKP már bemutatott akciói voltak a legérdekesebbek, jelentős mértékű interakciót váltott ki az abszurd eseménysorozat.
  • A politikai issue-k közül, a Sargentini-jelentésről szóló posztok elsősorban a Fidesz követőit mozgósították, míg a rabszolgatörvény körüli polémiák és ezek eszkalálódása az MSZP-s, Párbeszédes és Jobbikos követőket ösztönözte véleménynyilvánításra.
  • Engagement tekintetében az uniós kampány szakaszában a Fidesz toronymagasan vezet, releváns emelkedést mutat még a DK követőinek aktivitása.

Ahogy korábban írtuk, a különböző reakciók eltérő elköteleződési szintekre utalnak. Ennek kontextusában vizsgálva az egyes pártokat, látjuk, hogy bár abszolút számban jóval magasabb a Fidesz és a Jobbik interakcióinak száma, a reakciók megoszlásának arányában az MSZP és a DK mutatja leginkább a megosztásokon keresztül a követői bevonódást.

Ha az összes reakciót viszonyítjuk az oldal követőinek számához, akkor azt tapasztaljuk, hogy a felhasználói aktivitási listát a DK vezeti, majd a Fidesz követi.

Ez a metrika sokat elárul a szavazótáborok összezárásáról, a követők elkötelezettségéről. Bár az MKKP szintén előkelő helyet foglal el a listán, az aktivitás elsősorban a viccpárthoz hűen, a szarkasztikus, rendszerkritikus akciók értékelése. Legkevésbé az LMP követői vonódnak be, amit magyarázhat az elmúlt év személycserékkel tarkított politikai turbulenciája, és a sokak által kifogásolt irányváltása. A Jobbik esete érdekes, hiszen az országgyűlési választási kampány során hatalmas követői bázist gyűjtött a párt (targetált marketing kampányokkal bővítették oldaluk követőinek számát), azonban jól láthatólag nem tudják folyamatos interakcióra bírni őket tartalomközlési stratégiájukkal.

A követők számának változását, az abban mutatkozó trendeket is érdemes megvizsgálni. Az elmúlt évben az LMP-t leszámítva minden pártnak sikerült a követőinek számát növelni. Az LMP esetében a csökkenés nyár és ősz folyamán történt, amikor a kilépésektől, kizárásoktól és átalakulásoktól voltak hangosak a hírek.

A Mi Hazánk Mozgalom adatait a többitől eltérően kell értelmezni. Növekedésük azért mutat ilyen magas értéket, mert tavaly áprilisban még nem létezett a formáció, így minden követőjüket ebben az időszakban akvirálták.

Az MKKP jelentős és folyamatos növekedése a hagyományos pártokból való kiábrándultságot és a politikai rendszerrel kapcsolatos cinizmust jelzi. Érdekes, hogy a jelentős növekedés nem az elhíresült nyári akcióik nyomán mérhető, hanem az uniós választás közeledtével.

Vezető politikusok online teljesítménye

A korábbi elemzésünktől eltérően mostani tanulmányunkban négy olyan politikus saját oldalával foglalkozunk, akik megmaradtak korábbi pártjukban és jelenleg is vezető szerepet töltenek be az országos politikában.

Annak ellenére, hogy a pártvezetőknek rendre több követőjük van, mint a pártoldalaknak – ami nem meglepő, hiszen a modern politika és kampányolás egyik jellemzője a perszonalizáció –, azt látjuk, hogy a pártoldalak osztanak meg több tartalmat.

Míg a jelenlegi és volt miniszterelnök ritkán, vagy egyáltalán nem lép közvetlen interakcióba követőivel, addig a Momentum vezetője és a baloldali pártok közös főpolgármester-jelöltje gyakran reagál kommentekre. Ugyanaz a megközelítés érvényesül, mint pártjuk esetében – a Fidesz és a DK közvetlen interakciója szintén elhanyagolható.

A trendvonalak némileg mást mutatnak, mint amit a pártoldalak esetében figyelhettünk meg. A vizsgált időszak elején nincsenek akkora kiugrások, mint a pártkommunikáció esetében. Nincs érdemi változás az első fél évben, az első esemény, ahol érdemi emelkedést mutat a posztok száma a Sargentini-jelentés körüli viták. De ennél a témánál sem tapasztalható az a mérték, mint amit pártoknál regisztráltunk – a vélemények kommunikálása inkább a pártok központi oldalán zajlottak. A legnagyobb emelkedést Karácsony esetében a rabszolgatörvény időszakában láthatunk. Minden politikus esetében növekszik az aktivitás az EP kampány kezdetével.

A pártokkal ellentétben a politikusok oldalain a posztok száma nem határozza meg egyértelműen a követői aktivitást mértékét.

A legkevesebbet publikáló miniszterelnök minden posztja mély nyomot hagy a követőkben – minden megnyilvánulásainak nagy impaktja van.

Orbán esetében figyelhető meg leginkább a személyes témájú posztok sikeressége. A leginkább bevonó bejegyzései többször családi fotókat, ünnepi jókívánságokat tartalmaznak politikai események és célzott kampányüzenetek helyett.

Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök, bár kevesebb követői reakciót vált ki – azok jellege erősebb a bevonódási skálán. Az ő követői osztják leginkább tovább a tartalmakat, saját ismerőseikkel is megismertetve a politikus gondolatait – így járulnak hozzá üzeneteinek sikeres disszeminációjához. A magas bevonódási értékekből azt olvashatjuk ki, hogy a követők még elkötelezettebbek Gyurcsány iránt, mint pártja a DK felé.

Míg a publikációs trendben azt látjuk, hogy az EP kampány közeledtével egyre többet publikálnak a politikusok – a kiváltott reakciók nem tükrözik ezt a lineáris trendet.

Orbán és Gyurcsány oldalain a követők aktivitása dinamikusan növekszik – kampányüzemmódban funkcionálnak –, a másik két vizsgált politikus esetében ezt nem tapasztalható.

Karácsony estében a rabszolgatörvény elleni tiltakozások időszakában érte el a követői figyelem a csúcspontját, az uniós kampányolás hatása nem mutatkozik meg követőinek lendületében.

A politikusok oldalainak esetében is vizsgáltuk a bevonódási rátát (azaz elosztottuk az összes követői reakciót a követők számával). A politikusok esetében alacsonyabb értékeket kapunk, mint a pártoknál. A legkevesebb követővel rendelkező Fekete-Győr oldalán arányosan a legaktívabbak a követők. A korábbi időszakban növekedő aktivitást mutató követők magatartása megváltozott, Karácsony oldalán egyre kevésbé lelkesek és lendületesek a követők.

Karácsony lemaradása a követőszám alakulásában is tetten érhető. Míg a többi elemzett oldal esetében jelentősen bővült a követők köre, addig a főpolgármester-jelölt veszített az országgyűlési kampány során gyűjtött követőiből. Míg mind a Párbeszéd, mind az MSZP-nek sikerült növelni a követők számát, a közös jelölt esetében lemorzsolódást regisztráltunk.

A legnépszerűbb posztokról

A vizsgált időszakban a legnépszerűbb posztok versenyét a pártok között a Fidesz, míg a politikusok közül kétséget kizáróan Orbán Viktor nyerte.

A kép ugyanakkor közel sem olyan egységes, mint az országgyűlési választás kampányidőszakában. Jól teljesített még a Jobbik is (a párté az időszakban a legmagasabb engagementet kiváltó poszt – a választás után a tábor egységességét és a Fidesz korrupció ellen harcoló küzdelem folytatása) és további posztja bekerült a 10 legtöbb felhasználói reakciót kiváltó tartalmak közé.

A 10 legtöbb felhasználói reakciót kiváltó, bármely párt által közzétett Facebook-posztból öt Fidesz, kettő Jobbik, egy MSZP, egy Párbeszéd és egy MKKP.

A legtöbb reakciót a Jobbik választás utáni posztja váltotta ki, majd ezt követi a kormányzó párt anyák napján közzétett fotója váltotta ki, ezt az adatfelvétel pillanatáig több, mint 2300-an osztották meg, közel 29000-an lájkolták és közel 1500 komment van alatta.

Ezt szorosan követi a Sargentini-jelentés elfogadása kapcsán megjelenő kormánypárti erődemonstráció-s poszt. Az MSZP legnépszerűbb megjelenése a 6. helyen áll a pártok által megosztott bejegyzések versenyében (a rabszolgatörvény kapcsán Bangóné parlamenti felszólalása). Bangóné feltűnik egy fideszes patkányozást kifogásoló posztban is.

DK legnépszerűbb posztja 12., a Párbeszédé 9., MKKP 10. Az LMP-nek, Liberálisoknak és a Momentumnak nincsen bejegyzése az első 100-ban.

A vezető politikusok tekintetében a verseny jóval kevésbé kiegyenlített: a 10 legnépszerűbb posztból 10-et tett közzé Orbán Viktor.

A legtöbb reakciót kiváltó politikusi bejegyzés Orbán Viktor karácsonyi köszöntője (a képet közel 66 ezren kedvelték, több mint 11 ezren kommentelték és közel 5400-an tovább is osztották saját falukon). A legkedveltebb bejegyzések a miniszterelnöktől többségében személyes jellegűek (unokáiról, családi szelfi).

A 100 legkedveltebb bejegyzés közül 76 Orbán oldaláról származik, 22 Gyurcsányéról (legnépszerűbb posztja a Soros-terv megkérdőjelezése, utána más politikai kérdések posztjai), Karácsony Gergely legnépszerűbb bejegyzése az összes politikusi bejegyzés között a 76. (egy Soros-Orbán mém), Fekete-Győré a 98. helyen van.

Összességében elmondható, hogy minden vizsgált párt és politikus igyekezett kihasználni a közösségi médiában rejlő lehetőségeket. A kutatás időintervallumában a legkonzekvensebben és legsikeresebben a Fidesz, valamint a DK vonta be követőit, közölt számukra érdekes, releváns üzeneteket. Ezek az üzenetek rezonálnak követőik igényeivel – egyszerre jelennek meg aktuálpolitikai, mozgósító, ideológiai, valamint személyes tartalmak. Az üzenetek tematikus kombinálása bevonódást ér el, folyamatos interakciót és pozitív visszajelzést a követők táborától. Ennek a két pártnak a vezetői szintén sikereket érnek el saját követőik körében, jelentősen növelték követőik számát – és folyamatosan interakcióba lépnek üzeneteikkel a követők. A legnépszerűbb tartalmakat is Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc oldalain találhatjuk – bár a kormányfő jócskán elhúzott a második helyezett mellett.

Címfotó: Pexels.com

[1] Az adatgyűjtés időintervalluma: 2018. április 10 – 2019. május 20.

[2] Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogyan lehet az online kampányolás előnyeit, többek között a költséghatéknyságot, a mikro-szegmentációt, valamint a hirdetések pontosabb targetálását.

[3] Adatforrás: Eurostat, 2018 Digital Economy and Society Database, letöltés:  http://ec.europa.eu/eurostat/web/digital-economy-and-society/data/database; Adatforrás: Wearesocial, Global digital riport 2019, letöltés: https://wearesocial.com/global-digital-report-2019

[4] Tim Highfield: Social Media and Everyday Politics 2016. Polity, Cambridge and Malden.

[5] Scrolling news: The changing face of online news consumption A report for Ofcom. letöltés: https://www.ofcom.org.uk/__data/assets/pdf_file/0022/115915/Scrolling-News.pdf

[6] Constine, Josh (2016). “Facebook puts friends above publishers in “News Feed Values” and ranking change”. Techcrunch letöltés: https://techcrunch.com/2016/06/29/facebook-news-feed-change/

[7] Bakshy, Eytan, Solomon Messing, and Lada A Adamic (2015). “Exposure to ideologically diverse news and opinion on Facebook”. Science 348.6239, pp. 1130–1132

[8] Joseph Kahne & Benjamin Bowyer (2018) The Political Significance of Social Media Activity and Social Networks, Political Communication, 35:3, 470-493

[9] Myat Kornél (2016): KOLLABORÁCIÓS-KÖZÖSSÉGI MÉDIAELMÉLET Participáció és közösségi együttműködés a késő-modern médiakörnyezetben DOKTORI ÉRTEKEZÉS.

[10] Bene Márton (2016): Virális Politika. Politikatudományi Szemle XXV/2. 84–110. pp

[11] Fontos megjegyezni, hogy a Mi Hazánk Mozgalom oldaláról csak 2019.február közepétől tudtunk adatokat gyűjteni.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.