A mostani válság rámutat arra, hogy mennyire instabil és igazságtalan a munkaerőpiacunk. Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben felerősödtek azok a hangok, amelyek a feltétel nélküli alapjövedelem valamely formájában látják a megoldásokat. Ebben az adásban Köves Alexandra Gébert Judittal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélget erről a rendkívül izgalmas, előremutató, ugyanakkor megosztó és ellentmondásos eszközről és annak fenntarthatósági átmenetekben betöltendő szerepéről.

A Zöld Egyenlőség podcast áprilisi témája a munka fogalmának újraértelmezése az ökológiai közgazdászok szemszögéből. A koronavírus miatt létrejött válságban szembesülhetünk mindazzal, ami miatt a munkaerőről az árupiacokhoz hasonlóan gondolkozni egyszerűen nonszensz. Azok az állások, amelyekre még a legnagyobb válság közepette is szükségünk van, alulfizetettek; ugyanakkor sokan egyik napról a másikra maradhatnak egyetlen tollvonással védőháló nélkül. A Feltétel Nélküli Alapjövedelemre vagy Alapjuttatásra (a kettő közötti különbségről beszélünk az adásban) lehet tekinteni a technológiai fejlődésből adódó termelékenységi növekedés újraelosztásának szemszögéből is, azonban az ökológiai közgazdaságtan logikájában talán mégis a munka újraértelmezésének egyik eszközeként jelenik meg.  De milyen szerepet játszhat az FNA a fenntarthatósági átmenetekben az ökológiai közgazdaságtan megközelítésében? Miért legyen feltétel nélküli? Miért legyen alapjövedelem? Vagy miért inkább alapjuttatás… És milyen forrásból lehetne ennek a költségét egyáltalán finanszírozni?

Címképünkhöz felhasználtuk a Pixabay felvételét

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.