A mostani válság rámutat arra, hogy mennyire instabil és igazságtalan a munkaerőpiacunk. Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben felerősödtek azok a hangok, amelyek a feltétel nélküli alapjövedelem valamely formájában látják a megoldásokat. Ebben az adásban Köves Alexandra Gébert Judittal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélget erről a rendkívül izgalmas, előremutató, ugyanakkor megosztó és ellentmondásos eszközről és annak fenntarthatósági átmenetekben betöltendő szerepéről.

A Zöld Egyenlőség podcast áprilisi témája a munka fogalmának újraértelmezése az ökológiai közgazdászok szemszögéből. A koronavírus miatt létrejött válságban szembesülhetünk mindazzal, ami miatt a munkaerőről az árupiacokhoz hasonlóan gondolkozni egyszerűen nonszensz. Azok az állások, amelyekre még a legnagyobb válság közepette is szükségünk van, alulfizetettek; ugyanakkor sokan egyik napról a másikra maradhatnak egyetlen tollvonással védőháló nélkül. A Feltétel Nélküli Alapjövedelemre vagy Alapjuttatásra (a kettő közötti különbségről beszélünk az adásban) lehet tekinteni a technológiai fejlődésből adódó termelékenységi növekedés újraelosztásának szemszögéből is, azonban az ökológiai közgazdaságtan logikájában talán mégis a munka újraértelmezésének egyik eszközeként jelenik meg.  De milyen szerepet játszhat az FNA a fenntarthatósági átmenetekben az ökológiai közgazdaságtan megközelítésében? Miért legyen feltétel nélküli? Miért legyen alapjövedelem? Vagy miért inkább alapjuttatás… És milyen forrásból lehetne ennek a költségét egyáltalán finanszírozni?

Címképünkhöz felhasználtuk a Pixabay felvételét

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.