Magyarországon brutál sokan cigiznek, de jelentősen javult a helyzet. Az állam adóbevétele a dohányzás után a személyi jövedelem adó negyede (ez rengeteg!), de még így is többet költünk a cigi okozta megbetegedések kezelésére! Az adóemelések és a hozzáférés korlátozása nyomán nemzetközileg is értékelt mértékben javult a helyzet Magyarországon. Azaz az aktív államnak igenis van hatása az emberek egészséges életmódjára! Bodrogi József egészségügyi közgazdásszal az Új Egyenlőség stúdiójában Pogátsa Zoltán beszélgetett.

A dohányzás elterjedését tekintve Magyarország a nemzetközi összehasonlításban meglehetősen rossz mutatókat produkál. Az EU-s átlaghoz viszonyítva itthon mintegy egyharmaddal magasabb a dohányzók aránya, de a visegrádi országokra szűkítve az összehasonlítást is magasabb dohányzási arány jön ki a magyarok körében mint a környező országokéban (leszámítva a balkáni országokat).

  • Mind az aktív mind a passzív dohányzás egészségkárosító hatásának hatalmas szakirodalma van. Ma Magyarországon az aktív dohányosok 15 évvel rövidebb ideig élnek; az összes halálozás 1/6-át az aktív dohányzás következtében kialakuló tüdőrák, szájüregi megbetegedések, keringési rendszer és agyéri megbetegedések okozzák.
  • Az államnak alapvetően három különböző eszköze van a dohányzás visszaszorítására:
    • A kereslet visszafogása a jövedéki adó növelésén keresztüli áremeléssel (növelik a befizetett jövedéki adót, ennek köszönhetően csökken az elfogyasztott cigaretták száma) – Magyarországon az elmúlt 5-6 évben tizenhétszer történt ilyen emelés.
    • Prevenció az oktatáson keresztül: jól átgondolt, hatékony iskolai és egyéb felvilágosító programokon keresztül megakadályozni az újabb generációk rászokását.
    • A már dohányzókat egy átfogó népegészségügyi programon keresztül segíteni a leszokásban (háziorvos felismeri a problémát, tovább küldi a tüdőgondozóba stb.)
  • Ugyan a dohánytermékek értékesítéséből hatalmas összeg folyik be az államkasszába (2016-ban több mint 420 milliárd forint, ami negyede az összes magyar személyijövedelem adónak!), a dohányzás okozta terhek mindenhol magasabbak mint a dohányzás által generált jövedelmek. Magyarországon ez a különbség 80 milliárd forint, azaz a 70%-os adó ellenére sem igaz, hogy a dohányzás az államnak anyagilag megtérülő tevékenység lenne.
  • Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az egészségmegőrző intézkedések (dohányzásról való leszoktatás, egészséges táplálékhoz való juttatás, rendszeres mozgás elősegítése stb.) költségei tulajdonképpen befektetések a jövő egészségébe; a lakosság jó egészségi állapota biztosítja annak hosszútávú termelőképességét, teljesítményképességét, ráadásul az esetlegesen szükségessé váló egészségügyi kiadások is késleltetődnek, csökkennek.
  • A szabály- és intézményrendszerek igenis befolyásolják, alakítják a társadalmi normákat, viselkedési formákat – ezt bizonyítja az is, hogy meglepően jól működik Magyarországon az EU egyik legszigorúbb dohányzást tiltó törvénye, ami nem teszi lehetővé zárt közterületeken a dohányzást.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások

  • Kapitalizmus és a reménytelenség okozta halálozás
    Kihal-e az amerikai munkásosztály? Ebbe az irányba mutat a járvány, ami már a koronavírus előtt is pusztított az USA-ban: a reménytelenség okozta halálozás. A s...
  • Olasz mindennapok a koronavírus alatt
    Milyen volt Olaszország a koronavírus-zárlat alatt, és milyen most a gazdasági, politikai helyzet? Scheiring Gábor és Kiss Ambrus beszélgetése arra is választ a...
  • A költségvetési deficit mítosz
    Talán a 2020-as év leginkább várt könyve ez. Stephanie Kelton azon túl, hogy közgazdász professzor, illetve a szenátusi demokrata frakció gazdasági főtanácsadój...
  • Koronaválság: Ablak a jövőre
    A koronaválság felfedte, hogy a mélyben a válságok egész láncolatával nézünk szembe, melyek közül mindegyik potenciálisan nagyságrenddel veszélyesebb, mint a ko...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.