Az Andrej Babiš miniszterelnök bukásával zárult cseh választásról és az új koalíciós kormány kilátásairól beszélgetett Bőtös Botond újságíróval, a téma kiváló hazai ismerőjével Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.

Csehországban a választópolgárok a Képviselőház, a cseh alsóház 200 helyének sorsáról döntöttek a 2021. október 8-9-i választásokon. A választást a szavazatok 27,6%-át megszerző SPOLU (Együtt) szövetség nyerte, amely három jobboldali pártot tömörít. Az új kormányban ez a szövetség egészül ki a Kalózpárt és a polgármesterek kettősével. A regnáló Andrej Babiš vezette euroszkeptikus, populista ANO 27,1%-kal a második helyen végzett. Így a köztársasági elnök, Miloš Zeman november 26-án Petr Fiala politológus professzort, a Babiš-ellenes ellenzéki koalíció legerősebb pártjának, a mérsékelt jobboldali polgári demokratáknak (ODS) a jelöltjét nevezi majd ki Csehoroszág új miniszterelnökének.

A Cseh Köztársaság kettős képet mutat a külső szemlélő számára, kezdi Bőtös Botond. A társadalom a többi kelet-közép-európai államhoz hasonlóan átélte az államszocializmus tapasztalatát és küzd annak örökségével. Csehországban is jelentős probléma a korrupció, a társadalom elöregedése, a kivándorlás vagy a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek. Ezzel szemben Csehország a régió egyik legjobban teljesítő gazdasága. A térség más országaihoz hasonlóan a cseh politikai aréna is kitermelt egy euroszkeptikus, illiberális politikai figurát Andrej Babiš személyében, aki a magyar Orbán Viktorhoz vagy a szlovák Robert Ficohoz hasonlóan egy, az EU fősodrával szembeni régiós populista blokkot kívánt létrehozni. Bőtös szerint Babiš veresége mérföldkő a rendszerváltást követő cseh történelemben. Az ellene szerveződő ötpárti, konzervatív liberálisokat, illetve progresszíveket tömörítő ellenzéki koalíció (a polgári- és kereszténydemokraták, a TOP09, a Kalózpárt, valamint a polgármesterek) missziója a „cseh posztkommunizmus leváltása volt”. Mindez a Babiš vezette ANO-val szembeni fellépés mellett az olyan pártok háttérbe szorítását is jelentette, akik kívülről vagy koalícióban segítették a kormányzást. Ezek a pártok a cseh szociáldemokraták (ČSSD), Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) és a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia. A győzelemben Bőtös a széleskörű ellenzéki összefogás fontosságát emelte ki, ami megszívlelendő lehet a régió pártjai számára.

A Fiala vezette ellenzéki tömörülés célja, hogy újraorientálja a cseh külpolitikát. Prága Bécs és Berlin felé kíván közeledni, kiegészítve a V4-gyel való szoros partneri viszonyt. Erősebb hangsúlyt szeretnének helyezni az ország euroatlanti kapcsolataira, elsősorban az EU- és NATO-tagság keretében. Az ötpárti koalíció elődjével szemben határozottabb fellépést hirdet, illetve növekvő aggodalommal figyeli az orosz előretörést Kelet-Európában. A cseh-magyar kapcsolatban jelentős változás várható, mivel az előző kormányzat baráti hangvételét felválthatja az új koalíció Orbán-kritikus álláspontja. Fiala 2019-ben az ODS-ben is megvívta a küzdelmet pártjának az ifjabb Václav Klaus vezette belső ellenzékével, akik a pártot a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) és a magyar Fidesz politikai platformjához akarták közelíteni. A csörte végül Klaus kizárásával végződött.

A belpolitikában az ötpárti szövetség várhatóan a domináns konzervatívok programját valósítja meg több, a progresszív tábor által felkarolt szociális üggyel. Napirendre tűztek többek között egy nyugdíjreformot, elsősorban azért, mert erős társadalmi nyomás nehezedik rájuk a kérdésben, másrészt az ANO támogatóinak derékhadát a nyugdíjasok adták. Napirenden van még az államháztartási hiány csökkentése és a lakhatási válság rendezése dinamikus állami bérlakásépítéssel. Bőtös szerint a legjelentősebb törésvonal a koalíció konzervatív és progresszív blokkja között a drogpolitikában, az LMBTQ+-ügyekben és az euró bevezetésében van. Az utóbbi ügyében az öt pártból négy támogatná a fizetőeszköz mihamarabbi bevezetését, azonban a polgári demokraták ezt csak a következő ciklusban látnák reálisnak.

A választás a cseh baloldal számára is mérföldkőnek bizonyult. A térség baloldali formációi közül a cseh pártok vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen sem a cseh szociáldemokraták, sem a cseh kommunisták nem jutottak be a parlamentbe. A Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja kuriózumnak számított Kelet-Közép-Európában, ugyanis a kommunista pártok a rendszerváltást követően sorra kihullottak a törvényhozó testületekből. Így a cseh kommunisták a rendszerváltás óta először nem lesznek részei az alakuló országgyűlésnek. Bőtös Botond a cseh baloldal eljelentéktelenedését a pártok infrastruktúrájának korszerűtlenségével és a szellemi megújulás hiányával magyarázza. A cseh baloldali pártok behódoltak a konzervatív közhangulatnak, táborukban elfojtva a megújulást sürgető hangokat. A tény, hogy a klasszikus baloldali pártok kiszorultak a parlamentből, és szavazóikat nem képviseli egy párt sem, fokozott terhet ró a Kalózpártra az újraelosztási, illetve a társadalmi igazságossági kérdések képviseletében. A megújulni képtelen baloldali pártok eltűnése azonban egy új lehetőség is a cseh baloldalon az organikus kezdeményezések felkarolására.

Címkép: Andrej Babiš (Fotó: David Sedlecký) és Petr Fiala (Fotó: Ben Skála) – Wikimedia Commons

A projekt az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósul meg. Az Európai Parlament semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a program szerkesztői, terjesztői és a megkérdezett személyek felelősek.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.