A tudományos könyvkiadás torz piaci körülmények között működik. Nem a tudás és az innováció határozza meg, hogy mi jelenhet meg, hanem a donorok. Közben a könyvterjesztői hálózatok erős kiszorító hatással működnek. A tudományhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeiről beszélgettünk Váradi Péterrel, a L’Harmattan kiadó főszerkesztőjével az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában.

A tudáshoz való hozzáférésnek állampolgári jognak kell vagy kellene lennie. Ez nemcsak az alap- és középfokú oktatási rendszerre vonatkozik, hanem a tudományos eredmények megosztására is. Ez utóbbi mégsem teljesül. A beszélgetés során kitértünk rá, hogy milyen hatások között működik a tudományos munkák publikálásának piaca. Mi dönti el, hogy mit jelenhet meg, és mi marad az asztalfiókban? Az alapprobléma, hogy a vásárlók nem tudják eltartani a tudományos művek piacát. Ezáltal olyan (kompenzációs és donori) mechanizmusokra van szükség, amelyek torzíthatják a tudományos művek megjelenési lehetőségeit.

Az egyik legnagyobb gond, hogy a terjesztői piacot két szereplő határozza meg, s ezek saját kiadóik miatt kiszorítják a kisebb piaci súlyú szereplőket. Azaz hiába jelenik meg egy tudományos mű, ha a nem tud eljutni a boltokba, mivel onnan kiszorítják más munkák. A beszélgetésben szóba került az állami szerepvállalás lehetősége a piaci mechanizmusok tompítására. Például az állam saját terjesztői hálózatot hozhatna létre a tudományos művek számára.

Az alapprobléma azonban ma az, hogy az alacsony bérek miatt kicsi a vásárlóképes kereslet, és ez lenyomja az árakat. Így már nem az a kérdés a tudományos művek piacán, hogy valaki mekkora honoráriumot kap a munkája után, hanem hogy tud-e donort/támogatót találni, vagy saját zsebből kell fizetnie a munkájának a publikálását.

A fenti kérdések mellett szóba került a tudományos könyvek illegális letöltése, és ennek a fogyasztói rétegre gyakorolt hatása, az illegális letöltések piacát kompenzáló mechanizmusok rossz működése, valamint a csökkenő támogatási lehetőségek.

A podcast adásában kivételesen nem ajánlottunk egyetlen könyvet sem, ami a témához kapcsolódik, hanem arra kértük a hallgatókat, hogy válasszanak egy magyar kiadású tudományos munkát, vásárolják meg, és ezzel is segítsék, hogy kevésbé legyen ez a piac a torz mechanizmusoknak kiszolgáltatva.

Címfotó: Engin Akyurt – Pexels.com

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Kísérlet egy nem szabadon lebegő ideológia feltárására
    A Neoliberális hegemónia Magyarországon című kötet a neoliberális globalizáció kritikájával a magyar baloldali politika elméleti újraalapozását tűzte célul. Ige...
  • Egy demokrácia halála 
    Scheiring könyve rendkívül fontos hozzájárulás a kudarcos magyar rendszerváltás feldolgozásához. A versenyállam, a felhalmozóállam, az autoriter kapitalizmus és...
  • Egyéves a rabszolgatörvény
    A rabszolgatörvény által kiváltott tiltakozások fordulópontot jelentettek a magyar szakszervezeti mozgalom megítélésében. Ennek egyéves évfordulóján beszélgettü...
  • Rossz fizetés, létbizonytalanság – terjed a prekariátus
    Prekárius, prekaritás, prekariátus – a nyugati társadalomtudományok e gyakran használt szakkifejezései nálunk eddig nem vertek gyökeret. A hangzásuk szokatlan, ...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.