Orbán Viktor miniszterelnök a szegénység elleni küzdelmet hirdette meg pártelnöki beszédében. Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában a politikai motivációkról, a szegénység elleni küzdelem lehetőségeiről és várható forgatókönyvekről beszélgettünk Lakner Zoltánnal.

A szegénység elleni küzdelem sokszor kötelező politikai elemként jelenik meg a pártok programjában. Egy személyközpontú, túl mediatizált világban pedig nagyon nehéz jó közpolitikai programmal választást nyerni. Ezért háttérbe szorul ez a kérdés a mindennapok politikájában. A Fidesz tisztújító kongresszusán Orbán Viktor pártelnökként azt mondta, hogy „mi leszünk az a párt, amelyik elmondhatja magáról, hogy felszámolta a szegénységet Magyarországon”. Valójában mit jelent ez a mondat? Mire lehet számítani az elkövetkező években? Felszámolható a szegénység? Az Új Egyenlőség stúdiójában Lakner Zoltán politológus-szociálpolitikus volt a vendég.

Orbán Viktor pártelnöki beszédben a téma kapcsán a következőt mondta:

„Az áll a Magyarországról szóló jelentésében, hogy 2010 óta több mint egymillió ember tudott kitörni a szegénységből Magyarországon. De nekem ez még így is elfogadhatatlan. És tudom, hogy nektek is az. Mi vagyunk azok, akik sohasem hitték el, hogy a szegénységet ne lehetne felszámolni. Azt javaslom, most se adjuk be a derekunkat. Vállaljuk, hogy lesz mindenkinek munkája. Lesz mindenkinek otthona. Lesz minden gyereknek bölcsőde, óvoda, iskola, napi étkezés és tankönyv is. Lesz támogatás a szegény fiataloknak is, és jut mindenkinek tisztes időskor.”

Ennek alapján megbeszéltük, hogy mire gondolhatott a miniszterelnök, amikor azt mondta, hogy egymillió ember tudott kitörni a szegénységből 2010 óta. Hogy mérik ezt, mennyien voltak benne, és most mennyi embert érint? Szóval ki a szegény Magyarországon?

Érdekes politikai dilemma, hogy miért tűzi zászlóra ezt a témát a kormány, miközben ennek nincs egyértelmű sikerdefiníciója, nincs mögötte talán erős társadalmi támogatottság sem. És ha komolyan vesszük ezt az agendát, akkor mire lehet számítani?

A beszélgetés végén szokás szerint egy könyvet ajánlottunk: Amartya Sen: A fejlődés mint szabadság című művét.

Címfotó: Molnár Ádám – Népszava

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.