A július végén, augusztus elején napvilágot láttak a legfrissebb kereseti és foglalkoztatási adatok. Ezeket elemezte Kiss Ambrus az Új Egyenlőség szerkesztője a magazin e heti podcast adásában.

A munkaerőpiaci folyamatok szakértőjeként is ismert politológus, aki jelenleg Budapest egyik főpolgármester-helyettese, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kevéssel 400 ezer forint alatti bruttó átlagkereset összege úgy értelmezhető reálisan, ha tudjuk: a munkavállalók szűk egyharmada rendelkezik átlagbér feletti keresettel, a többiek, valamivel több mint kétharmaduk, az átlagbér alatt keres.

Ennek egyik oka az egykulcsos személyi jövedelemadó és az adókedvezmények elosztása, ami szintén a magasabb fizetéssel rendelkezők számára kedvező. Tudni kell továbbá azt is, hogy az átlagkereset-adat csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat tartalmazza. A válság időszakában a bruttó átlagkereset összege néhány ezer forinttal csökkent, de ha ehhez hozzávesszük azokat, akik elvesztették a munkájukat, vagy akiket rövidebb munkaidőbe tettek át, értelemszerűen alacsonyabb fizetéssel, akkor a hazai keresetvesztés összege már bizonyára jelentékenyen magasabb.

Pontos összeget itt ugyanúgy nehéz lenne megadni, ahogyan a különféle logikát, lekérdezési módot követő statisztikák egymásra vetítésével csak megbecsülni lehet, pontosan hányan vesztették el a munkájukat az elmúlt hónapokban, a válság következtében. A tényleges szám 250 ezer körül alakulhat, de ezt a számot, illetve a mögötte lévő különböző élethelyzetek is több tényező árnyalja. Így például az, hogy regisztrált-e valaki munkanélküliként, vagy hogy bejelentett munka ment-e ki a dolgozó alól.

Ami a jövőt illeti, Kiss Ambrus politikai kommunikációs stratégiának tekinti, hogy a kormány azt állítja, szinte már meg is oldotta a válság nyomán bekövetkezett foglalkoztatási problémákat. Valójában azonban az uniós pénzek újbóli megindulása iránti várakozáson és a közfoglalkoztatás tervezett felpörgetésén kívül más átfogó kormányzati elképzelés jelei nem mutatkoznak.

Holott, részben a foglalkoztatási programok, azon belül is az átképzések minőségének javítása, továbbá a munkahelyek minőségének emelése, beleértve szilárd munkajogi védettségüket, hozzájárulnának ahhoz, hogy kedvezőbb és kiszámíthatóbb foglalkoztatási viszonyok jöjjenek létre Magyarországon. Ezzel szemben, minden jel arra mutat, hogy a kormány lényegében ennek ellenkezőjét, az építőipar mesterséges felpörgetését, a munkaadók által követelt úgymond rugalmasság fokozását, a közfoglalkoztatás kibővítését és a közvetlen készpénztámogatások szűkösségének fenntartását folytatja, előidézve ezzel a magyar gazdaság és társadalom további erős kitettségét a rajta kívül álló konjunkturális folyamatoknak.

Címfotó: Rawpixel

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.