A népesedés kérdése a fontos ökológiai problémáink egyike. De az, hogy ki, mikor, a Föld melyik pontján és hány gyereket vállal, nem csak ökológiai, hanem igen érzékeny társadalmi kérdés is. Érzékeny, mert a gyerekvállalásból fakadó egyenlőtlenség sokféle formában van jelen – mind a gyerekesek és gyerektelenek, mind a férfiak és nők között. Réz Annát, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének oktatóját ezekről kérdezi Gébert Judit.

Ebben a podcastban a népesedés kérdésének társadalmi oldaláról beszélget Réz Anna, az ELTE BTK Filozófia Intézetének oktatója Gébert Judittal. Íme, néhány kérdés, amiről szó lesz: amikor gyerekvállalásról döntünk, akkor csak egyéni szempontokat kell mérlegelnünk, vagy figyelembe kell vennünk a lokális, globális közösségünk érdekeit is? Ha elfogadjuk, hogy a gyerekvállalás nem csak az egyénnek jó, hanem a közösségnek is, akkor mekkora részt vállaljon az ezzel kapcsolatos terhekből a közösség? Jelenti-e ez a gyerektelenesek büntetését? Létezik-e „ideális munkavállaló”, aki el tudja választani a gyerekével kapcsolatos teendőit a szakmájával kapcsolatos teendőktől? Milyen egyenlőtlenséget jelent a gyerekvállalás a munkaerőpiacon? Hogyan jelenik meg ez a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségben? Milyen volna egy olyan társadalom, melyben a gyerekvállalás terhei egyenlőbben oszlanak meg?

Címfotó: Pikrepo

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.