Ennek a világnak hihetetlenül nagy szüksége van reális utópiákra. Az emberek részvételi demokráciát akarnak, demokratikus munkahelyeket, a munka fogalmának átértékelését, és igazságos társadalmat. Az Új Egyenlőség stúdiójában Köves Alexandra egyetemi adjunktussal, ökológiai közgazdásszal beszélgetett Pogátsa Zoltán főszerkesztő a fenntarthatóságról, a munkáról és a boldogságról.

Lehet azt gondolni, hogy a technológiai fejlődés majd megoldja a gazdasági problémákat és a társadalmi egyenlőtlenségeket, de ez nem reális várakozás. Ha a világ előtt álló újabb fejlődés célját, értelmét sem a társadalmi többség határozza meg, akkor ne lepődjünk meg azon, hogy mindinkább csak bábui leszünk ennek a fejlődésnek. A beszélgetés az ökológiai közgazdaságtanról és a tudományág által kutatott témákról, a fenntartható fejlődés,a fenntartható munka, az emberi igények és szükségletek kérdéseiről szólt.

– Az ökológiai közgazdaságtan tárgya olyan gazdasági és társadalmi modellek megalkotása, amelyek alkalmazásával lehetővé válik, hogy az emberek környezetileg fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb rendszerekben élhessenek.

–  Az az elmélet, hogy a gazdasági növekedés automatikusan társadalmi fejlődéshez is vezet, mert a növekedés eredményei “lecsurognak” az alsóbb rétegekhez, nem valós. A jövedelem transzfer nem történik meg. Sőt, minél nagyobb a gazdasági növekedés, annál inkább nyílik az olló a társadalmi osztályok között és növekszik az egyenlőtlenség. A jelenlegi gyors technológiai fejlődés pedig ezt a tendenciát tovább erősíti.

-A GDP növekedés egy országban bizonyos gazdasági szint felett már önmagában nem teszi boldogabbá az embereket. A GDP-t általában jóléti mutatóként definiáljuk. Az ökológiai közgazdaságtan a jóllét fogalmát használja, mert az anyagi jólét és a szubjektív jóllét nem feltétlenül fedi egymást.

A fenntarthatóbb társadalom nem kell, hogy visszalépés legyen! A szubjektív boldogságszintünk még nő is tőle. Csak másképp lenne megszervezve.

– Kutatások igazolják, hogy az emberek – a napi problémáikból kiszakadva – autonómok szeretnének lenni, érezni,hogy van hatásuk és döntési szabadságuk a munkájuk megválasztásában, a munkahelyükön, életük alakításában, vagy például a fogyasztásukban.

– Az embereknek természetes igényük van a demokráciára is. Az emberek által elképzelt demokrácia modell a részvételi, a helyi kisebb közösségek életét befolyásoló demokratikus döntések sokasága és kevésbé a képviseleti demokrácia rendszere. A helyi életközösségi és a munkahelyi demokrácia iránti igény jelenik meg a kutatásokban.

– A fenntartható munka az ökológiai közgazdaságtan művelői szerint igényli a munkával, annak céljával és értemével való érzelmi azonosulást. Igényli továbbá a munka fogalmának átértékelését, sok ma nem munkának tartott tevékenység – pl. tanulás,gyermeknevelés, portfólió munka, társadalmi tevékenység,stb.- munkának való elismerését. Mindez segítheti a technológiai fejlődéssel, a robotizációval, az automatizálással feleslegessé váló emberek új munkába megtalálását.

– A technológiai fejlődés el kell,hogy vezessen egy új igazságosabb elosztási rendszerhez, különben a felszabaduló munkaerő különben társadalmilag inaktívvá válik. A feltétel nélküli alapjövedelem rendszeréről való közgondolkodás is hozzásegítheti a társadalmakat a fenntarthatóbb fejlődés és az igazságosabb elosztási viszonyok létrehozásához. ebben a megközelítésben az FNA rendszere nem egy szegénység elleni program,hanem egy újfajta társadalmi jövőkép –  baloldali válasz a robotizációra, baloldali ajánlat az automatizáció miatt tovább növekvő egyenlőtlenségek csökkentésére.

(Összefoglaló: Gábor Péter)

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.