Az októberi infláció nagysága hazánkban 6 százalék volt, azaz az elmúlt 12 hónap során átlagosan ennyit nőttek az árak, emelkedett a fogyasztói árindex. Az emberek többsége még ennél is nagyobb áremelkedést érzékel – mondja Kiss Ambrus szerkesztő kérdésére Büttl Ferenc az Új Egyenlőség e heti podcastjában.

Az ok az, hogy átlagos fogyasztó a valóságban nem létezik, miközben a statisztika a fogyasztói kosárban lévő körülbelül 1000 termék átlagos áralakulását méri. Emiatt az alacsonyabb jövedelmű családok, akik a jövedelmük nagyobb arányát költik pl. élelmiszerre, jogosan érzik úgy, hogy a statisztikai inflációs adatoknál mindig magasabb az árak emelkedése.

A jelenlegi infláció gyors növekedése sok negatív tényező egyidejű megjelenésének eredménye. Kétségkívül hat a hazai infláció mértékére a világban zajló inflációs trend és az energiaárak világpiaci robbanása is, de a kormány gazdaságpolitikája sem fékezi, sőt serkenti az inflációt – állítja a közgazdász. A választási költekezések, a gazdasági növekedést ösztönző állami gigaberuházások a kereslet növelésén keresztül egyaránt inflációt gerjesztenek.

A benzinárak háromhavi befagyasztása inkább közérzetjavító intézkedés, mintsem az inflációt fékező lépés Büttl Ferenc szerint. Magas, három héttel ezelőtti áron fagyasztotta be a kormány a benzin fogyasztói árát, ezért a tavalyi 350 Ft-ról az idei 480 Ft-ra történt áremelkedés inflációs hatása sokkal nagyobb, mint jelenlegi maximált ár háromhavi hatása az infláció mértékére. Büttl nem tartja kizártnak, hogy a kormány februárban a közelgő választások miatt meghosszabbítja a benzin fogyasztói árának befagyasztását, ami a közgazdász szerint már a MOL-t és a költségvetést is érintheti. A közgazdász elmondta, hogy neki általában nem az állam árfolyamszabályozó szerepével van problémája, hiszen például a gyógyszerárak hatósági szabályozása közérdek. A lakossági üzemanyag fogyasztói árának a valóságos piaci árhoz képesti olcsóbbá tétele viszont nem biztos, hogy széleskörű társadalmi érdek.

Büttl végezetül megemlítette, hogy a minimálbér január 1-jei emelése és a rossz szerkezetű állami költések, beruházások is inflációt gerjesztő tényezők a kormányzati gazdaságpolitikában.

Címfotó: Béres Márton – Népszava

A projekt az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósul meg. Az Európai Parlament semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a program szerkesztői, terjesztői és a megkérdezett személyek felelősek.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.