Megjelent az Eszmélet folyóirat 126. lapszáma

Újabb válaszok a körkérdésre a radikális baloldal helyzetéről, gender és osztály, a geopolitikai gazdaságtan perspektívája, kapitalizmus és fasizmus, új szocializmus és antifasizmus. Az Eszmélet 126. lapszámának fő témái.

Az új lapszámban két interjúban emlékezik meg Lenin születésének 150. évfordulójáról, akinek munkássága még azok számára sem megkerülhető, akik mindenestül elutasítják szellemi és politikai örökségét. Két újabb választ közlünk arra a körkérdésre, amit előző számunkban tettünk fel a radikális baloldal helyzetéről. A baloldal globális útkeresésének gondolta a lapszám két másik cikkében is jelen van: Hegyi Gyula a mai, új hidegháborús körülmények között elemzi a szocialista baloldal és az imperializmus kapcsolatát, William I. Robinson pedig egy új internacionálé létrehozása mellett érvel a lopakodó fasizmus elleni védelem jegyében. Sonia Combe könyvrészlete az államszocialista rendszerek marxista, értelmiségi ellenzékének magatartását mutatja be, Anna Segherstől Lukács Györgyig. Másik fő tematikánk a gender kérdésköre. Susan Zimmermann írása a munkásmozgalom és a nőmozgalom ellentmondásos kapcsolatát ábrázolja történeti perspektívában; Julia Roth és Manuéla Boatcă tanulmánya pedig a globális egyenlőtlenségek összefüggéseiben vizsgálja a társadalmi nem és az állampolgárság viszonyát. A hazai gendervitákhoz kívánunk hozzájárulni az Aspasia évkönyv szerkesztőségi cikkének közreadásával, amely a kelet-európai genderellenes hullám tényeit foglalja össze.

Tartalomjegyzék

Hegyi Gyula: Imperializmus és a szocialista baloldal az új hidegháború idején.

A radikális baloldal helyzete és perspektívái itthon és a világban – II.

Szerkesztőségünk körkérdéssel fordult a hazai és nemzetközi társadalomtudomány tőkerendszer-kritikus képviselőihez: fejtsék ki véleményüket a radikális baloldal magyarországi, európai és globális helyzetéről, kibontakozásának lehetőségeiről és az általuk helyesnek tartott cselekvés irányairól, módszereiről. A beérkezett válaszokból hatot előző, 125. számunkban adtunk közre, az alábbiakban további két hozzászólást közlünk.

Salvatore Engel-Di Mauro: A radikális baloldali mozgalmak perspektíváiról és kilátásairól

Szalai Erzsébet: Újszocializmus – és a baloldal új helyzetben

William I. Robinson: A tőke internacionáléja és fasizálódása. Eljött a dolgozó osztályok globális internacionáléjának ideje.

Samir Amin felhívása „a dolgozók és népek internacionáléjának” megalakítására nem is lehetne időszerűbb. Ha a baloldal szembe akar szállni az újfasiszta jobboldal támadásával, világszerte meg kell újítania forradalmi programját és az állam átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Ezt a feladatot pedig a baloldal csak úgy végezheti el, hogy létrehoz egy, a határokon átívelő ernyőszervezetet, amely a népi és proletár erők egyesítésére alkalmas programmal tud előállni, és létre tudja hozni a transznacionális politikai harc mechanizmusait.

Radhika Desai: Geopolitikai gazdaságtan: a sokpólusú világ tudománya

Bár világunk sokpólusúvá vált, ez mégsem általánosan elfogadott gondolat. A két tudományág, amely a nyugati világban a világkérdéseket tanulmányozza: a nemzetközi kapcsolatok elmélete, ami csak a politikára összpontosít, és az 1970-es években kialakult nemzetközi politikai gazdaságtan továbbra is azt képviseli, hogy az USA és a Nyugat hatalmi fölénye valóságos és kívánatos. Ezért a cikk egy új akadémiai tudományág, a geopolitikai gazdaságtan létrehozása mellett érvel, ami jobban meg tudja érteni a sokpólusú világot, képes rekonstruálni annak történelmi fejlődését és értékelni a benne rejlő progresszív lehetőségeket.

Sonia Combe: A hűség megszállottjai. Az NDK marxista, alkotó értelmiségi ellenzéke

A háború végén kommunista antifasiszták elhatározták, hogy létrehozzák „a munkások és a parasztok első német államát”. Ez lesz a Német Demokratikus Köztársaság, az az ország, ahol a rendszerrel szembenállók száma a legalacsonyabb volt a keleti tömbön belül. A keletnémet marxisták 1989-ig csak a Párton belül fejtettek ki kritikát, s csupán a rendszer összeomlásakor szólaltak meg nyilvánosan, hogy védelmükbe vegyék az NDK fennmaradását – nem azt, „amilyen volt, hanem amilyennek lennie kellett volna.”

Laurent Delcourt: Bolsonaro elnöksége: egy retrográd lázadás okai és következményei

Bolsonaro Brazília elnöki székébe kerülése korántsem a körülmények egyszerű összejátszásának eredménye. Kifejeződik benne a brazil elitek offenzívája a XXI. század elején elért szociális és demokratikus vívmányokkal szemben. A „Lula” örökségének lerombolását célzó fellépés ellenében a megosztott baloldal egyelőre nem talál ellenszert. A COVID–19 járvány bolsonarista kezelése pedig még inkább árnyékot vet az ország távlataira.

Susan Zimmermann: Osztály és gender. Marx és a társadalmi mozgalmak a munkások és a nők felszabadításáért

Az osztály a marxi gondolkodás meghatározó fogalma, hiszen a marxizmus a proletariátus emancipációját a munkásmozgalommal és a kapitalizmus meghaladásával kívánta elérni. A nőmozgalom viszont a nőknek mint társadalmi nemnek az egyenjogúsítását állította gondolkodása és cselekvése középpontjába. Bár a munkás- és a nőmozgalom első ránézésre egymás riválisának is tekinthető, nagyon is egymáshoz rendeli őket az, hogy távoli céljaikat – vagyis a munkásosztály, illetve a nők felszabadítását – összekötik azzal a harccal, aminek során a jelenben számos reformlépéssel kívántak a munkásosztály, illetve a nők mint társadalmi nem helyzetén javítani

Julia Roth – Manuéla Boatcă: Állampolgárság, társadalmi nem és globális egyenlőtlenség

Az Európába érkező menekültek kezelésével kapcsolatos jelenlegi vitáknak meghatározó eleme az állampolgárságra és a nemekre épülő egyenlőtlenségek, amelyek történelmi nyomon követése elkerülhetetlen a problémák valódi gyökereinek feltáráshoz. Az egyenlőtlenségi struktúrák régiókon átnyúló összefonódásait ugyanis már az európai gyarmati terjeszkedés óta végigkísérték bizonyos nyugati-kapitalista elképzelések a nemi szerepekről, normákról és munkamegosztásról.

Beszámoló a régióból. A genderellenes hullám Kelet-Európában és máshol: a társadalmi nemek tudománya, a civil társadalom és az állam. Az Aspasia évkönyv szerkesztőségi cikke.

A foglyok elkülönítése és a tilalomrendszer a holokauszt éveiben. Szemelvények „Az ismeretlen fekete könyv” náci irányelveiből, a megszállás időszakának sajtójából és szemtanúk visszaemlékezéseiből. Összeállította: Ilja Altman.

Lukács György: Október hatása Keleten. Új Március (Bécs) 1927. különszám.

„Lenin körül most kevés a gazember…” Szergej Szolovjov és Marianna Armand beszélgetése Vladlen Loginov történész-levéltárossal.

Lenin „ijesztő” üzenete ma: cselekedni kéne. Krausz Tamással, Lenin születésének 150. évfordulóján, Bartha Eszter beszélget.

Balázs István Miklós: Szép új világ? Walter Baier, Eric Canepa, Haris Golemis (eds.): Europe in the Brave New World. transform! Yearbook 2020. Merlin Press Ltd.

Gergely András: Mozgalmi pánik, kivonulás vagy mégis lázadás? Olvasatok rebelliseknek.

Címfotó: Max Pixel

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.