Mit olvashatunk ki az ország társadalmi-gazdasági fejlődéséről a 100 leggazdagabb magyart bemutató kiadványból? Szakonyi Péter újságírót, a 19. éve megjelenő lista felelős szerkesztőjét Pogátsa Zoltán főszerkesztő kérdezte.

Önmagán túlmutató, elemzésre és gondolkodásra késztető összegzés A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány, melynek tanulságai igen sokrétűek. Következtetni lehet belőle társadalmi változásokra éppúgy, mint a gazdaság jelenlegi trendjeire és az ország szerepére a világgazdaság egészében.

Sokatmondó, hogy a 2002 és 2020 között a százas lista kilenctized része kicserélődött, és a top 10-ben is alig maradtak a régiek közül. Egyetlen nő szerepel a listán, de ő sem maga szerezte a vagyonát. A privatizációs időkből az élbolyban maradt Csányi Sándor tíz éve a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc sem előzi meg, heterogén vagyonának értéke ugyanis nehezen becsülhető meg. 15-re tehető azoknak a kormányközeli szereplőknek a száma, akiknek a birodalmaiba közbeszerzésből származó milliárdok folynak be. Korábban is voltak nyertesei a közbeszerzéseknek, de mára megváltoztak az arányok, nem beszélve a vissza nem térítendő támogatások napjainkra jellemző áradatáról.

Az államtól függetlenül meggazdagodó üzletemberek között első, a listán második Gattyán Györggyel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy tekinthetünk-e rá pusztán úgy, mint egy élvonalbeli high-tech birodalom tulajdonosára.   Elgondolkodtatató a lista atekintetben is: mennyire valósul meg az Orbán-kormánynak az az elképzelése, hogy Magyarország fejlesztő állam legyen? A válasz egyértelmű, hiszen kevés az exportképes végtermék, a hozzáadott érték, és az agrártermékek nagy részét is nyersanyagként szállítjuk ki.

A 100 leggazdagabb magyar kiadvány összeállítása egyedi, 2002 óta változatlan módszertannal történik, Magyarországon ugyanis nincs vagyonadó, sem vagyonregiszter, ami kiindulópontként szolgálna. Hogy mi ennek a módszertannak a lényege, az is kiderül a beszélgetésből.

Címfotó: Népszava

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Globális függőségek, lokális osztályharc
    Recenzió Éber Márk Áron A csepp – A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete című könyvéről (Budapest: Napvilág Kiadó, 2020) Egy olyan országban,...
  • A tőke hatalmának furcsaságai
    Figyelmen kívül hagyhatjuk-e a kapitalista termelés önellentmondásait és osztályszerkezetét? Ha korunk társadalmát és annak működését meg akarjuk érteni, a legm...
  • Osztályegyenlőtlenségek Magyarországon
    Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest az őszi szezonban közbeszélgetés-sorozatot indított a magyarországi egyenlőtlenségekről: azok os...
  • Neoliberálisok Magyarországon 1989 előtt – 2. rész
    A neoliberális tanokat az államszocializmus piaci reformja mellett elkötelezett közgazdászok és értelmiségiek dolgozták ki, majd terjesztették el itthon. Feleme...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.