Mit olvashatunk ki az ország társadalmi-gazdasági fejlődéséről a 100 leggazdagabb magyart bemutató kiadványból? Szakonyi Péter újságírót, a 19. éve megjelenő lista felelős szerkesztőjét Pogátsa Zoltán főszerkesztő kérdezte.

Önmagán túlmutató, elemzésre és gondolkodásra késztető összegzés A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány, melynek tanulságai igen sokrétűek. Következtetni lehet belőle társadalmi változásokra éppúgy, mint a gazdaság jelenlegi trendjeire és az ország szerepére a világgazdaság egészében.

Sokatmondó, hogy a 2002 és 2020 között a százas lista kilenctized része kicserélődött, és a top 10-ben is alig maradtak a régiek közül. Egyetlen nő szerepel a listán, de ő sem maga szerezte a vagyonát. A privatizációs időkből az élbolyban maradt Csányi Sándor tíz éve a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc sem előzi meg, heterogén vagyonának értéke ugyanis nehezen becsülhető meg. 15-re tehető azoknak a kormányközeli szereplőknek a száma, akiknek a birodalmaiba közbeszerzésből származó milliárdok folynak be. Korábban is voltak nyertesei a közbeszerzéseknek, de mára megváltoztak az arányok, nem beszélve a vissza nem térítendő támogatások napjainkra jellemző áradatáról.

Az államtól függetlenül meggazdagodó üzletemberek között első, a listán második Gattyán Györggyel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy tekinthetünk-e rá pusztán úgy, mint egy élvonalbeli high-tech birodalom tulajdonosára.   Elgondolkodtatató a lista atekintetben is: mennyire valósul meg az Orbán-kormánynak az az elképzelése, hogy Magyarország fejlesztő állam legyen? A válasz egyértelmű, hiszen kevés az exportképes végtermék, a hozzáadott érték, és az agrártermékek nagy részét is nyersanyagként szállítjuk ki.

A 100 leggazdagabb magyar kiadvány összeállítása egyedi, 2002 óta változatlan módszertannal történik, Magyarországon ugyanis nincs vagyonadó, sem vagyonregiszter, ami kiindulópontként szolgálna. Hogy mi ennek a módszertannak a lényege, az is kiderül a beszélgetésből.

Címfotó: Népszava

Kapcsolódó írások

  • Meg sem szabadna történnie
    Nem sok mindent old meg, viszont sok kárt okozhat a szeptemberben már működésbe lépő iskolarendőrség Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjo...
  • Csepp alakú a magyar társadalom osztályszerkezete
    Az Új Egyenlőség podcast adásában Kiss Ambrus és Éber Márk szerkesztők beszélgettek a magyar társadalom belső helyzetéről. Az adás apropója az Éber Márk Áron ál...
  • A bizonytalanságalapú társadalom tragédiája
    A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság Magyarországon is a prekariátus – a bizonytalan helyzetű munkavállalók – körében szedi a legtöbb áldozatát,...
  • A demokrácia mint osztálykompromisszum I. rész
    A demokrácia több, mint absztrakt elvek intézményesülése: a létező demokráciák egy osztálykompromisszum termékei, ami felborul, ha a társadalmi konfliktusokat a ...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.