A mainstream médiában csak „baloldali populistákként” emlegetett szereplőket joggal tekinthetjük egyazon globális gazdasági-társadalmi folyamat termékeinek, miközben azért fontos világnézeti, szakpolitikai és cselekvésbeli különbségeket is felmutatnak.
A berlini Willy Brandt Házban ezekben a hetekben egy izgalmas fotókiállítás mutatja be a bauhaus szellemében megalkotott épületeket részint Németországból, részint valóban az egész világból.
Szalai Erzsébetet nem a puszta attitűdök, a pártpolitikai felszín, hanem maga a valóság, a társadalmi tények (és intézményesült diskurzusok) sűrű szövedéke érdekli. A Hatalom és értelmiség a globális térben címmel 2018-ban megjelent kötet a mindenkori hatalmi elit eredetét és struktúráját vizsgáló szociológus legújabb műve.
Az utóbbi években a baloldal nagyon megerősödött a Demokrata Párton belül – nem utolsósorban Bernie Sandersnek köszönhetően. Ugyanakkor a balszárny befolyásának korlátot szab, hogy a teljes törvényhozási többséghez szükség van viszonylag konzervatív vidéki régiókra is, ahol nyíltan baloldali jelöltek nehezen tudnának győzni.
Egy sor számunkra fontos könyvről 2018-ban is írtunk és beszéltünk. Az elmúlt évben összesen 16 kötetet mutattunk be. Volt, amit ajánlottunk, némelyeket bíráltuk is. Lássuk, melyek voltak ezek!
Valóban lejárt-e az ideológiák kora? Idejétmúlt, meghaladható-e a bal- és jobboldali megosztottság? Elég-e a szociáldemokrácia, vagy több kell? Ezekről beszélgetett az Új Egyenlőség stúdiójában Tamás Gáspár Miklós filozófus és Pogátsa Zoltán közgazdász, az Új Egyenlőség főszerkesztője.
Amikor a magyar baloldal politikai útkeresése kerül szóba, szinte automatikusan felbukkan a populizmus fogalma, és az a kérdés, hogy vajon létezhet-e baloldali populizmus, és mi lenne a haszna (ha egyáltalán van). Íme az erről szóló vita legfontosabb aspektusai, s néhány kevésbé kitárgyalt szempontja.
Milyen hosszabb és rövidebb távú kihívások előtt áll a magyarországi szakszervezeti mozgalom? Mit várnak vezetői a kormánytól? A munkavállalói érdekképviselet feladatairól a legnagyobb konföderációk elnökei még a választások előtt fejtették ki nézeteiket a Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség közbeszélgetésén.
Magyarországon a bérek még mindig aggasztóan alacsonyak. A helyzet javításában kulcsszerepe van a szakszervezeteknek. Az Új Egyenlőség, a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozata a munkavállalói érdekképviselet erősítéséről tartott közbeszélgetést.
Bár az EU a közéletben és a tudományos életben is népszerű téma, hiány van a baloldali megközelítésű elemzésekből, véleményekből, vitákból. A Friedrich-Ebert-Stiftung, a mérce.hu, a Társadalomelméleti Kollégium és az Új Egyenlőség közös eseményének kérdése: Mi az EU baloldali szemmel?