Mark Blyth skót származású gazdaságtörténész, a nemzetközi politikai gazdaságtan professzora az amerikai elit intézmények közé tartozó Brown Egyetemen. Kiindulópontja a szintén gazdaságtörténész magyar-amerikai Polányi Károly ünnepelt és eredetileg 1944-ben megjelent könyve, A nagy átalakulás.
Thomas Piketty francia közgazdász 2013-as A Tőke a huszonegyedik században című könyvével vált világszerte ismertté. Ennek az volt a jelentősége, hogy visszahozta a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek kérdését a közgazdasági főáramba,. Most “Tőke és ideológia” címmel új kötettel jelentkezett.
A szupergazdag réteg a neoliberalizmus előtt sokkal vékonyabb volt. Gabriel Zucman és Emannuel Saez egyértelművé teszik könyvükben, hogy nem véletlenül voltak például 70 százalékos felső szja-kulcsok a leggazdagabbakra kivetve az USA-ban Roosevelt alatt és után. A cél nem egyszerűen csak az újraelosztás volt.
A mai magyar társadalom minden valószínűség szerint két legégetőbb kérdése, hogy jobb társadalmat csináltunk-e a rendszerváltás után, illetve hogy hogyan jutottunk el Orbán Viktor egyeduralmáig? Éber Márk Áron friss könyve mindkét kérdés megválaszolásához nélkülözhetetlen adalékokkal szolgál.
Talán a 2020-as év leginkább várt könyve ez. Stephanie Kelton azon túl, hogy közgazdász professzor, illetve a szenátusi demokrata frakció gazdasági főtanácsadója volt, a 2020-as kampányban Bernie Sanders demokrata elnökjelölt főtanácsadójaként szolgált. A Modern Monetáris Elmélet (MMT) egyik legismertebb exponense.
Az állam mindig vissza tudja fizetni a saját valutájában létrejött eladósodottságát, a magángazdaság nem. A világgazdaságot mozgató egyre hatalmasabb magánadósság-tömeggel mintha mégsem foglalkozna a közgazdaságtan és az üzleti sajtó? E kérdésre keres választ Steve Keen ismert ausztrál közgazdász könyve.
Mitchell és Fazi azt az alapvető kérdést teszi fel, hogy mit tud kezdeni a demokratikus baloldal a globalizációval. Ez nálunk is alapvető, hiszen a neoliberális „modernizátor” elit erre hivatkozó társadalompolitikája végül összeomláshoz és Orbán Viktor hatalomra jutásához vezetett.
Az állam, a gondoskodói munka is teremt értéket. A GDP mint mérőszám viszont inkább eltussolja ezeket. A pénzügyi szektornak minél kisebbnek kellene lennie. A jelenlegi szabadalmi gyakorlat pedig gyakran igen káros.
Scheiring könyve rendkívül fontos hozzájárulás a kudarcos magyar rendszerváltás feldolgozásához. A versenyállam, a felhalmozóállam, az autoriter kapitalizmus és számos más jelenség ábrázolása alapvetően szükséges ahhoz, hogy megértsük, mi is történt velünk.
Sebők Miklós új könyve, a Paradigmák fogságában, nagyon sokat segít annak, aki meg akarja érteni a rendszerváltás utáni Magyarország történetét. Sőt, tágabban, igen jó esettanulmány arra, hogy hogyan képesek elitcsoportok a maguk érdekében sikerrel befolyásolni a választókat.