A mai magyar társadalom minden valószínűség szerint két legégetőbb kérdése, hogy jobb társadalmat csináltunk-e a rendszerváltás után, illetve hogy hogyan jutottunk el Orbán Viktor egyeduralmáig? Éber Márk Áron friss könyve mindkét kérdés megválaszolásához nélkülözhetetlen adalékokkal szolgál.
Talán a 2020-as év leginkább várt könyve ez. Stephanie Kelton azon túl, hogy közgazdász professzor, illetve a szenátusi demokrata frakció gazdasági főtanácsadója volt, a 2020-as kampányban Bernie Sanders demokrata elnökjelölt főtanácsadójaként szolgált. A Modern Monetáris Elmélet (MMT) egyik legismertebb exponense.
Az állam mindig vissza tudja fizetni a saját valutájában létrejött eladósodottságát, a magángazdaság nem. A világgazdaságot mozgató egyre hatalmasabb magánadósság-tömeggel mintha mégsem foglalkozna a közgazdaságtan és az üzleti sajtó? E kérdésre keres választ Steve Keen ismert ausztrál közgazdász könyve.
Mitchell és Fazi azt az alapvető kérdést teszi fel, hogy mit tud kezdeni a demokratikus baloldal a globalizációval. Ez nálunk is alapvető, hiszen a neoliberális „modernizátor” elit erre hivatkozó társadalompolitikája végül összeomláshoz és Orbán Viktor hatalomra jutásához vezetett.
Az állam, a gondoskodói munka is teremt értéket. A GDP mint mérőszám viszont inkább eltussolja ezeket. A pénzügyi szektornak minél kisebbnek kellene lennie. A jelenlegi szabadalmi gyakorlat pedig gyakran igen káros.
Scheiring könyve rendkívül fontos hozzájárulás a kudarcos magyar rendszerváltás feldolgozásához. A versenyállam, a felhalmozóállam, az autoriter kapitalizmus és számos más jelenség ábrázolása alapvetően szükséges ahhoz, hogy megértsük, mi is történt velünk.
Sebők Miklós új könyve, a Paradigmák fogságában, nagyon sokat segít annak, aki meg akarja érteni a rendszerváltás utáni Magyarország történetét. Sőt, tágabban, igen jó esettanulmány arra, hogy hogyan képesek elitcsoportok a maguk érdekében sikerrel befolyásolni a választókat.
A személyi állományában folytatólagos névleges baloldal el kívánta távolítani magát saját múltjától, ezért átengedte a világértelmezés terepét a liberálisoknak. Ezzel évtizedekre helyben hagyta a baloldal fogalmának azonosítását az elnyomó szovjet rendszerrel, másrészt az azt követő neoliberális gazdaság és társadalomfilozófiával.
A piaci fundamentalisták pontosan tudják, hogy olyan kapitalizmust mentegetnek, melyben saját elveikkel szemben már alig van verseny. A létező kapitalizmust monopóliumok és oligopóliumok által megvásárolt állam jellemzi. A piaci fundamentalisták ezért nem őszinték, és valójában osztályprivilégiumaikat védelmezik.
Demokratizálni akarjuk a politikát. Demokratizálni akarjuk a családot, az iskolát, a mindennapi társadalmi érintkezéseket. Miért nem akarjuk akkor demokratizálni a gazdaságot is?