Kikből áll az érdekképviseletek első „védvonala”? Mi lehet a vonzó egy fiatal számára a szakszervezeti munkában? Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában Kiss Ambrus ezekről a kérdésekről, illetve a koronavírus-járvány hatásairól is beszélgetett Kiss Nikolettával.
A kormány a vírushelyzetet használja alibiként, hogy az eddigieknél is messzebb menjen a munkavállalók kiszolgáltatottságának fokozásába – állították egybehangzóan azok a szakszervezeti vezetők, akik május 1-én az Új Egyenlőség és a FES által szervezett online közbeszélgetés vendégei voltak.
A koronavírus-járvány miatti károkat felbecsülni sem tudjuk, és nehéz megjósolni, miképpen térhetünk vissza a normális élethez. Bizonytalan, mi lesz a munkahelyekkel. Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség szerkesztője Bábel Balázzsal, a Vasas szakszervezet alelnökével beszélgetett.
A rabszolgatörvény által kiváltott tiltakozások fordulópontot jelentettek a magyar szakszervezeti mozgalom megítélésében. Ennek egyéves évfordulóján beszélgettünk Bábel Balázzsal, a Vasas Szakszervezeti Szövetség új alelnökével.
A magyar autóipari fellendülés hátterében brutális túlórák, egészségkárosító munkakörülmények és embertelen munkaszervezés állnak. Ezeket és a lehetséges megoldásokat térképezi fel a Fókuszban Kecskemét: Munkafeltételek a dél-alföldi autóiparban című szakszervezeti kiadvány.
A politika elszakadt a társadalomtól, mozgalmaink értelmezését pedig torzítják a nyugati minták – állítja a tavaly megjelent Mozgalmi társadalom című kötet. Mi jellemzi a rendszerváltás utáni magyarországi mozgalmakat? Hogyan értékeljük a magyar mozgalmakat túllépve az elmaradottság vádján?
A klímaváltozás egyik kérdése, hogyan lehet átalakítani a gazdaságot anélkül, hogy a dolgozók egzisztenciája kevéssé sérüljön. Mit tudnak tenni a szakszervezetek, és miről szól az igazságos átmenet mechanizmusa? Ezekről a kérdésekről szól az Új Egyenlőség podcast legújabb adása.
Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? Milyen politikai intézményekre lesz szüksége? A „fejlesztő állam” a XX. század második fele után a XXI. században is nagyon fontos szerepet fog játszani a gazdasági növekedésben és a társadalmi átalakulásban. A sikeres XXI. századi fejlesztő államnak a már létező modellekből kell kiindulnia.
Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? Milyen feladatokat kell magára vállalnia? A piacok magánszereplői nem érdekeltek az emberi erőforrások kellő mértékű előállításának finanszírozásában, ezért ez az állam feladata. Adók formájában azonban ehhez a piac magánszereplőinek is hozzá kell járulniuk.
Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? A XX. század második fele után a XXI. században is nagyon fontos szerepet fog játszani a gazdasági növekedésben és a társadalmi átalakulásban. A sikeres XXI. századi fejlesztő államnak a már létező modellekből kell kiindulnia. De mi ez a modell?