Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? Milyen feladatokat kell magára vállalnia? A piacok magánszereplői nem érdekeltek az emberi erőforrások kellő mértékű előállításának finanszírozásában, ezért ez az állam feladata. Adók formájában azonban ehhez a piac magánszereplőinek is hozzá kell járulniuk.
Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? A XX. század második fele után a XXI. században is nagyon fontos szerepet fog játszani a gazdasági növekedésben és a társadalmi átalakulásban. A sikeres XXI. századi fejlesztő államnak a már létező modellekből kell kiindulnia. De mi ez a modell?
Az Új Egyenlőség, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozata konferenciát szervezett a „Jövő érdekvédelme!” címmel. A rendezvény egyik fő témája a SZISZ és Policy Agenda közös kutatása volt, amely a 35 év alattiak attitűdváltozásait vizsgálta.
Beérni látszik a szakszervezetek sokéves próbálkozása, hogy a mozgalmat fellendítsék és megszólítsák a fiatalokat. Legalábbis ezt támasztja alá a Policy Agenda, a Friedrich Ebert Stiftung és a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) közös, reprezentatív felmérése.
Ha a szakszervezeti mozgalom nem tud a “fiatal, digitális és jól szervezett” jegyek irányába mozdulni akkor megszűnhet létezni. A feladat nem egyszerű, de nem is lehetetlen, „csupán” be kell vonni a fiatalokat, modernizálni a működést, és megerősíteni a bázisokat.
A széleskörű szolidáris és érzékeny figyelem vezetett ahhoz, hogy a felsőoktatás betegségeinek tüneti kezelése, illetve ideiglenes megoldások elfogadása helyett azokat az eszközöket kezdtük el keresni, amelyek a rendszerszintű elnyomás egyre agresszívabb támadásaival szemben hatékonyak lehetnek.
Régóta nem beszéltek annyit a sztrájkokról Magyarországon, mint az elmúlt hónapokban. A munkabeszüntetések többfelé eredménnyel jártak. A munkavállalói nyomásgyakorlás e folyamatának láthatólag még nincsen vége. Ugyanakkor már most látszanak tanulságok.
A 2017-es adóbevallások adatai alapján azt vizsgáltuk, hogy mennyi szakszervezeti tag lehet Magyarországon, és a számokból mi olvasható ki a bérezésükről. Hol erősebb a szakszervezeti mozgalom: a dolgozói társadalom alsó tizedében vagy a legjobban kereső 1 százalékában? Meglepő adatokat és következtetéseket adunk közre.
A rabszolga-törvény elleni tüntetések, sikeres sztrájkok és sztrájk-fenyegetések újra megmutatták, hogy van szakszervezet Magyarországon is. Ezzel együtt fellángolt a vita, hogy mi is kell egy jó szakszervezethez, szükség van-e a mostani rendszerre.
Február 21-én kongresszust tart a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ahol arról döntenek, hogy ki fogja vezetni a szervezetet az elkövetkező négy évben. Az Új Egyenlőség stúdiójában került sor az egyetlen nyilvános elnökjelölti vitára a jelöltek között.