Az Országgyűlés 2018 végén fogadta el a Munka Törvénykönyve rabszolgatörvény néven elhíresült módosítását. Az Alkotmánybíróság az április végén nyilvánosságra hozott döntése alapján néhány pontban az Alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki. Ennek kapcsán beszélgetett Kiss Ambrus szerkesztő László Zoltánnal, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökével.

A 2018-ban elfogadott Munka Törvénykönyve módosítás lehetővé tette, hogy 250 óráról 400 órára emelkedjen az egy évben kiadható maximális túlórák száma. Ezzel együtt kollektív szerződésben megengedték, hogy 12 hónapról 36 hónapra emelkedjen a munkaidőkeret elszámolási időszaka. Ez utóbbi azt jelenthette, hogy a ciklikus termelésű szektorban egy cég dönthetett úgy, hogy a dolgozóját az első évben túlórapótlék nélkül dolgoztatja, majd a következő két évben ezt mindegy lecsúsztatja vele, azaz kevesebbet kellett bejárnia.

A törvényt a szakszervezetek rabszolgatörvénynek nevezték el, és főképpen a nagy autógyárakat sejtették emögött. Azaz a munkaerőhiányt ezzel akarták kezelni, amihez a magyar kormány biztosította a jogszabályi lehetőséget. László Zoltán a beszélgetés során elmondta, olyan erős volt a társadalmi felháborodás, hogy az itt lévő multinacionális vállalatok sorban jelezték, nem az ő kívánságuk volt ez. Ezt erősíti az is, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség területén egyetlen pécsi gépgyárban történt meg ennek a bevezetése. Ez a modell ott is „bukásra” ítéltetett, és a hároméves időkeretet várhatóan előbb lezárják.

A napi gyakorlatban nem jelent meg ez az intézkedés, de a szellemisége és üzenete mindenképpen veszélyt jelez. A kormány mint a jogalkotási folyamat támogatója azt jelezte, hogy nem számít a munka-magánélet egyensúlya, és az alacsony bérek megoldására a több túlóra az eszköz. Ahogy László Zoltán elmondta: „még a gépek is megkapják, amit a gépkönyv előír nekik, az emberek ugyanakkor nem kapják meg a regenerációhoz, családhoz, pihenéshez való jogot…”

A koronavírus okozta gazdasági leállás pedig jól megmutatta, hogy az alacsony színvonalú bérrendszeren belül az alapbérek tényleg méltatlanul rossz helyen vannak. Így egy leállás jelentős jövedelemveszteséget és kilátástalanságot okozott.

Az Alkotmánybíróság mostani döntése a Munka Törvénykönyvének nem a teljes módosítását törölte el. Két eleme volt fontos. Egyrészt kimondta, hogy az elrendelhető munka mennyiségének 12 hónap átlagában meg kell felelnie a korábbival azonos legnagyobb mértéket meghatározó szabálynak. A másik pedig az a kitétel, hogy túlóra elrendelésének visszautasítása miatt nem lehet kirúgni egyetlen dolgozót sem.

Ez utóbbi kapcsán a beszélgetés során arra is kitértünk, hogy a jogszabályi lehetőségek érvényesítését hogyan tudják a szakszervezetek elősegíteni, és a sok esetben jellemző önkizsákmányolás ellen mit lehet tenni.

Címfotó: Csortos Szabolcs – Népszava

A projekt az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósul meg. Az Európai Parlament semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a program szerkesztői, terjesztői és a megkérdezett személyek felelősek.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Az Amazon harca a szakszervezet ellen
    Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában Csurgó Dénessel, a 444.hu újságírójával beszélgetett Kiss Ambrus szerkesztő. A téma egy távoli, de aktuális kérdés vo...
  • Engels, aki kortársunkká lett
    Több mint 200 éve született Friedrich Engels. Nem meglepő hát, hogy a legtöbben afféle történelmi alakként gondolnak rá, akinek ugyan megvan a maga történeti je...
  • Miért kellenek minőségi munkahelyek?
    Bizonytalan foglalkoztatási formák, egyik napról a másikra elveszíteni az állásunkat, munkahelyi kizsákmányolás. Ezek jellemzik a munkaerőpiac egy részét. Ez a ...
  • Nélkülözhetetlen dolgozók – nélkülözhetetlen szakszervezetek
    Mi az a nélkülözhetetlen munka, és kik képviselik a nélkülözhetetlen dolgozókat? Milyen nemzetközi példák és ambíciók vannak a szakszervezeti munkában? Beszámol...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.