A Biden adminisztráció a ciklus végére megemelné a minimálbért 15 dollárra. Ez is nagyon kevés, ám a szükséges minimálbér mértékéről már régóta tart az ádáz vita az Egyesült Államokban. Megnéztük az érveket és az ellenérveket.

Szőnyi Dávid

„Kísérlet és forradalom”. A 20. század hajnalán brit politikusok e két metaforával azonosították a minimálbér ideáját, melynek bevezetéséről épp heves viták bontakoztak ki. A 34 éves Winston Churchill „nemzeti gonosznak” nevezte azt az elkeserítő helyzetet, amikor „egy brit minden tőle telhető erőfeszítést megtesz, ám ennek ellenére mégis a létminimum alatt keres”. Habár hivatalosan a britek csak 1998-ban vezették be az országos szintű minimálbért, ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok – Franklin Delano Roosevelt vezetésével – már 1938-ban megvalósította azt.

2019-ben az Egyesült Államokban egy négytagú család számára 16,54 dolláros órabér volt szükséges az alapvető szükségletek kielégítéséhez. Ezzel szemben a szövetségi szintű minimálbér 2009 óta az óránkénti 7,25 dolláron stagnál. Ami ennél is meghökkentőbb, hogy egy heti 40 órát minimálbéren alkalmazott egyedülálló személy miután végez az áprilisi adóbevallásával, a szövetségi szintű mélyszegénységi küszöböt jelentő 12 880 dollárnál csupán 793 dollárral marad több a zsebében. Mindez abban az országban történik meg, amely tavaly a globális GDP 15,98 százalékát adta és ahol a felső 10% a nettó összvagyon csaknem 69,2 százalékát birtokolja.

Nem is csoda, hogy egy január végén készített közvéleménykutatásban a megkérdezettek 83 százaléka fejezte ki elégedetlenségét a jelenlegi 7,25 dolláros szövetségi minimálbérrel szemben, tükrözve ezzel az amerikai társadalom álláspontját, mely szerint ez az összeg nem elegendő a mindennapi megélhetés biztosításához.

Állami és városi szintű minimálbérek

A Department of Labor szerint jelenleg öt állam nem rendelkezik minimálbért szabályozó törvénnyel, két állam esetén az állami minimálbér a szövetségi szint alatt van, 14 állam esetén megegyezik a szövetségi szintű 7,25 dolláros órabérrel, amíg 29 államban és Washington DC-ben az állami minimálbér a szövetségi szint fölött van. Ez utóbbi rendkívül markáns változás az 1980-as viszonyokhoz képest, amikor csupán két állam és Washington DC alkalmazott magasabb minimálbért a szövetségi szinten elrendeltnél. (A minimálbérek szintjét jelző térkép itt érhető el.)

Szövetségi szintű minimálbéren 2019-ben 1,6 millió személyt alkalmaztak, ami jelentős csökkenést mutat 1980-hoz képest, amikor 7,7 millió ember volt a szövetségi minimálbéren foglalkoztatva, mely csökkenő tendencia főként a magasabb állami, városi és vállalati minimálbérek implementálásának köszönhető. Néhány tehetősebb város már évek óta kísérletezik a szövetségi és állami minimálbérektől magasabb fizetések biztosításával, melyek közül Seattle volt az első olyan város, amely már 2014-ben elrendelte a 15 dolláros minimálbér fokozatos bevezetését.

Ismét lángra lobbant a vita

A 15 dolláros minimálbér-emelésért folytatott harc évek óta zajlik, ám idén csupán egy karnyújtásnyira voltunk attól, hogy a márciusi gazdaságélénkítő csomag végérvényesen tartalmazza a tervezetet.

Az Egyesült Államokban évről-évre visszatérő folyamatos vita tárgyát képezi a szövetségi szintű minimálbér sorsa. A tervezet legmarkánsabb képviselői a Demokrata Párt progresszív szárnyából származnak, ám Biden megválasztásával, immár a párt moderált oldala is hangoztatja a 15 dolláros minimálbér ötletét.

Annak ellenére, hogy Joe Biden mindvégig centristaként kampányolt, szakpolitikai javaslatai és a teljes politikai platformja rendkívül progresszív elemeket tartalmaz. Többek között egy olyan oktatásügyi tervezetet, amely mindenki számára lehetővé tenné az ingyenes óvodai oktatást, növelné a szövetségi kiadásokat az általános és középiskolák számára és biztosítana két évnyi tandíjmentes egyetemi oktatást az alacsony jövedelmű családok számára. A márciusi gazdaságélénkítő csomag és a két billió dolláros infrastrukturális tervezet számtalan progresszív javaslatot tartalmaz, így nem csoda, hogy Faiz Shakir (Bernie Sanders kampányfőnöke) szerint: „az amerikai dolgozók FDR óta nem láttak ekkora mértékű közvetlen infrastrukturális beruházást.”

Progresszív szempontból a Biden platform közel sem tökéletes, de szemmel látható változást mutat úgy Clinton mint Obama szakpolitikai javaslataihoz képest, éppen ezért kerülhetett bele a fokozatos minimálbér-emelés ötlete, amely 2025-re érné el a 15 dolláros értéket szövetségi szinten.  

Amint felmerült a minimálbéremelés Covid mentőcsomagba való implementálásának terve, hatalmas politikai harc tört ki Washington DC-ben, melyet végül a Szenátus parlamenti képviselője zárt le. A republikánusok támogatása hiányában – a szenátusi filibuster miatt – a márciusi csomagot 51 szavazattal is el lehet fogadni, amennyiben a csomag elemei átmennek a költségvetési egyeztetés procedúráján. A Szenátus parlamenti képviselője szerint a minimálbéremelés tervezete nem felel meg a szigorú költségvetési előírásoknak, így a márciusi gazdaságélénkítő csomag nem tartalmazhatja ezt az elemet. De miért nincs konszenzus a két párt között a minimálbéremelés terén sem?

Miért félnek a minimálbér emelésétől?

Közgazdászok és politikusok a minimálbér-emelés elleni legnagyobb kritikaként azt szokták felhozni, hogy hatására megnő a munkanélküliség. A munkaadóknak drágábbá válik a dolgozók foglalkoztatása, így elbocsátásokra kényszerül, elmaradnak új felvételek. A Congressional Budget Office februári jelentése szerint a 15 dolláros minimálbér ugyan 900 ezer fővel csökkenthetné a mélyszegénységben élők számát, de 1,4 millió munkahelyet szüntetne meg.

A másik, ezzel összefüggő ellenérv, hogy a vállalatokat nem egyenlő mértékben érintené a bérteher megnövekedése, a kisvállalkozóknak sokkal nagyobb fejtörést okozna előkeríteni a hiányzó összeget. A CNBC által végzett legfrissebb közvéleménykutatás szerint a kisvállalkozók 54 százaléka ellenzi a minimálbér 15 dollárra való emelését. A kérdés megítélése ugyanakkor erősen függ a politikai hovatartozástól. Míg a demokrata kisvállalkozók 89 százaléka támogatja a minimálbér emelését, addig a republikánus kisvállalkozók körében a támogatottsági mutató 20 százalék. A republikánus cégtulajdonosok 44 százaléka mondta azt, hogy elbocsátásokon keresztül gazdálkodná ki a megnövekedett költségeit, a demokrata vállalkozóknak mindössze 11 százaléka nyilatkozott így.

De nem csak a megnövekvő munkanélküliségtől, tömegesen bedőlő kisvállalkozásoktól tartanak a minimálbér-emelés ellenzői, hanem attól is, hogy hatására megnőnek az árak, a vállalatok ugyanis a növekvő költségeik egy részét valószínűleg áthárítanák a fogyasztókra. A chicagói FED egy 2013-as tanulmányában hasonló feltételezésekkel élt, megállapítva, hogy a gyorséttermek a potenciális minimálbér-emelés okozta bérköltséget valószínűleg 100 százalékban áthárítják majd a fogyasztókra.

A legkézenfekvőbb példa Oakland városának esete, ahol amint a városi szintű minimálbér 36 százalékkal növekedett (12,25 dollárra) egy csésze kávé ára 10 és 20 százalék között emelkedett. A minimálbéremelés a gazdaság különböző szektoraira más hatással lenne, így elsősorban a legkitettebb szektorokra érdemes fókuszálni.

Mely iparágak lennének a legérintettebbek?

Az intézkedésnek leginkább kitett szektor a vendéglátás, arányaiban itt alkalmazzák a legtöbb  óradíjban fizetett dolgozót, azon belül is itt a legtöbb a minimálbéres. Az Egyesült Államokban 10,3 millió ember dolgozik a vendéglátásban, amelyből 977 ezer minimálbéren végzi munkáját (a teljes foglalkoztatottak 9,5 százaléka). A sorban a vendéglátást követő iparágak esetén ez az arány jelentősen alacsonyabb: egyéb szolgáltatások (1,8%), információ (1,5%), nagy- és kiskereskedelem (1,1%).

Papíron azonban bármennyire is kézenfekvőek a minimálbér-emelés negatív gazdasági hatásai, a gyakorlatban mindez egyrészt nehezen mérhető, másrészt sok esetben nehezen ítélhető meg, hogy a pozitív hatásai nem erősebbek-e. A legutóbbi minimálbér-emelés munkanélküliségre ható következményét is nehéz pontosan megállapítani, hiszen egy időben zajlott le a 2008-2009-es pénzügyi válság utóhatásaival. Az alábbi ábra a legkitettebb szektorok munkanélküliségi rátáit kívánja szemléltetni, a legutóbbi 20 évben.

A legutolsó minimálbér-emelés és a legjobban érintett szektorok munkanélküliségi rátái, forrás: FRED.org, saját szerkesztés

Az ingatlanpiaci buborék kipukkanása nem kímélte a vendéglátóipar foglalkoztatottsági szintjét, ugyanis a munkanélküliség 2010. januárjára elérte a 14,2 százalékot, mellyel egy időben a teljes munkanélküliségi ráta 9,8 százalék volt.

A gazdasági aktivitás növekedésével és a konjunktúra kezdetével a foglalkoztatottság hosszú évek után végül helyreállt, ám nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a magasabb minimálbér milyen mértékben késleltette (ha késleltette) a felépülést.

Ebből kifolyólag sokkal érdemesebb egy olyan esetet megvizsgálni, ahol habár városi szinten, de a 15 dolláros árcímke áll a rivaldafényben.

Nem egyértelmű a kép

New York City 2016-ban szavazott a 15 dolláros minimálbér lépcsőzetes bevezetéséről, mely külön ütemben szabályozza a minimálbér-emelést a kis (10 vagy kevesebb alkalmazott) és nagy munkáltatók számára. A törvénytervezet 2019. decemberében lépett univerzálisan érvénybe, ám a nagy munkáltatók számára a 15 dolláros minimálbérköltség 2018. decemberében vált realitássá, így egy év empirikus megfigyelései vonhatók le. Sajnos a koronavírus-járvány ellehetetlenítette a 2020-as évet illető hatások kielemzését, hiszen rendkívül nehéz a munkanélküliségi adatokat úgy megvizsgálni, hogy kizárólag a minimálbér-emelés negatív hatásaira kontrollálunk.

A NYC Hospitality Alliance 2017 végén 486 helyi étteremmel készített felmérést, amelyek összesen 14 ezer embert alkalmaznak. A felmérés alapján 2019-re a megkérdezettek 87,3 százaléka tervez emelni a menüárakon, illetve 74,5 százalékuk gondolkodik az alkalmazottak munkaóráinak csökkentésén.

A Center for NYC Affairs 2019. augusztusában publikált tanulmánya ellentétes következtetéseket von le, ugyanis eredményeik alapján a minimálbér-emelésnek nem voltak jelentős negatív foglalkoztatási hatásai. Továbbá megállapították, hogy a 2013-2018 közötti időszakban 15-23 százalékos átlagos bérnövekedés ment végbe az éttermi alkalmazottak számára, mely főként a minimálbér emelésének tulajdonítható; hiszen a minimálbér magasabb szintje miatt a magasabb bérű alkalmazottak még magasabb béreket alkudozhatnak ki, amely láncreakcióként fokozza az átlagos bérnövekedést.

A lépcsőzetes minimálbéremelés és NYC munkanélküliségi rátájának alakulása, forrás: BLS.gov, saját szerkesztés

NYC munkanélküliségi rátája a 2019. januári 4,3 százalékról 2020. januárjára 3,5 százalékra csökkent. E csökkenő tendencia nem erősíti meg azokat az előzetes feltételezéseket, miszerint a minimálbér-emelés hatalmas munkanélküliségi rátához vezetne. Számos iparágban a megnövekedett bérköltségekkel szemben a vállalatok az amerikai munkavállalók elbocsátásával reagálnak, majd a tengerentúlra költöztetik a tevékenységüket. Ugyanakkor a vendéglátóipar esetében ez a reakció nem túl életképes, hiszen a munka jelentős része a helyszínen történik.

Az 5 éves minimálbér-emelési folyamat alatt a vendéglátóipar foglalkoztatottsági szintje 20 százalékkal emelkedett, amíg a többi szektor esetében e növekedés 15 százalékra tehető.

Mi történt az áremelkedés terén? Ahogyan az a NYC Hospitality Alliance felmérésből is kiderül, a menüárak valóban emelkedtek, hiszen az 5 év folyamán a „házon kívüli étel” fogyasztói árindex éves szinten 2,9 százalékkal nőtt, mellyel szemben a teljes fogyasztói árindex csupán 1,3 százalékkal emelkedett. A moderált áremelés érthető költségkontrollálási stratégia, így összességében az éttermek bevételei éves szinten 6,6 százalékos ütemben nőttek.

Természetesen egy jelentősen szegényebb régióban nem várhatók el ugyanezek a hatások, ám mindenképpen érdekes kérdés, hogy egy szövetségi szintű emelés pozitívumai nem kerekednének-e felül a potenciális negatív következményeken.

Makró perspektíva: kiket érintene a szövetségi minimálbéremelés?

Az Economic Policy Institute kutatása alapján, ha lépcsőzetes emelés során a szövetségi minimálbér 2025-re elérné a 15 dolláros órabért, akkor országszerte 32 millió munkavállaló fizetése emelkedne meg, mely a teljes amerikai munkaerő csaknem 21 százaléka. A minimálbér-emelés következtében további 107 milliárd dollár kerülne az ország legalacsonyabb fizetéssel rendelkező munkavállalóinak zsebébe, átlagosan 3.300 dollárral növelve éves bevételeiket. Az alábbi térképen – 435 kongresszusi körzetre lebontva – azon dolgozók aránya van feltüntetve, akik béremelésben részesülnének, ha a szövetségi minimálbér végül elérné a 15 dollárt.

Szövetségi minimálbéremelés tovagyűrűző béremelési hatása, forrás: Economic Policy Institute

Természetesen a minimálbéren foglalkoztatottak aránya államonként eltérő, így azon dolgozók aránya akik béremelésben részesülnének szintén államonként rendkívül változó. Tagadhatatlanul azok a munkavállalók járnának a legjobban a szövetségi szintű minimálbér-emeléssel, ahol az állami szintű minimálbér 7,25 dolláron maradt, ennél fogva a béremelési hatás a hagyományos déli államokban bontakozhat ki leginkább. Az egészségügyi, oktatási és építkezési szektorokban összesen 10 millió munkavállaló részesülne béremelésben, nem beszélve a pincérek, szakácsok és étel-előkészítők 64 százalékáról, akiknek a bére átlagosan évi 5.800 dollárral emelkedne.

Ahogyan azt Aaronson (2013) és Sabia (2015) is vizsgálta, a minimálbér-emelésnek rendkívül erős hatása lehet a fogyasztói kiadásokra. Jellemzően az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók nagyobb fogyasztási határhajlandósággal rendelkeznek, így valószínűsíthető, hogy a béremelés következtében a fizetésük jelentős részét további fogyasztásra költenék. Ebből kifolyólag a gazdaságban multiplikátorhatás jelenhet meg, amely direkt és indirekt módon egyaránt hozzájárulhat a gazdasági növekedés elősegítéséhez.

Aaronson eredményei alapján: a szövetségi minimálbér-emelés bevétel- és kiadásoldali hatása ellensúlyozná a béremelés negatív hatásait, így növelve az aggregált háztartási kiadásokat. Megállapítása szerint, habár hosszú távon a minimál-béremelésnek nincs jelentős hatása a GDP növekedésre, rövid távon 1,75 dollárnyi emelés 0,3 százalékos addicionális GDP növekedést eredményezhet.

A legutóbbi minimálbér-emelés megszavazása óta 14 év telt el, ám a márciusi gazdaságélénkítő csomagba ezúttal sem került be a béremelési tervezet. Az emelés körüli parázsló vita ismét lángra lobbant, ám a társadalmi konszenzus ellenére a politikai megvalósítás úgy tűnik, ismét elmarad.

Címfotó: Otto Yamamoto, CC

E cikk korábbi verziója a Concorde blogon jelent meg.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.