Indiában Kerala államban a legmagasabb az írni és olvasni tudók száma. Itt nem a GDP mutató szerint határozzák meg a gazdasági jólétet. Ez az állam olyan szociálpolitikai rendszert működtet, amely az oktatáson és az egészségügyön keresztül javítja az emberek életszínvonalát.
Címke: egyenlőtlenségek
A kapitalista realizmustól az utópikus realizmusig
„Ami igazán nehéz, az nem az új elképzelések befogadása, hanem a régiektől való megszabadulás.” − mondja Bregman. Könyve népszerűségében nem csak a tömegek fokozódó elégedetlenségét és kritikára való nyitását láthatjuk, hanem annak a jelentőségét is, ahogyan megtalál egy szemléletformáló hangvételt.
Az igazságos növekedés nyomában
Az állami újraelosztás nagysága önmagában nem magyarázza meg sem a gazdasági növekedés, sem a társadalmi igazságosság mértékét. Az egyes modelleket elsősorban nem gazdasági teljesítményük, hanem társadalmi hatásaik különböztetik meg egymástól. Hogyan értékelhető a „magyar modell” és hol változtathatnának rajta a szociáldemokraták?
Az egyenlőtlenségek és a szegénység növekedése 1970–2015 – II. rész
Milyen mértékben nőttek meg az egyenlőtlenségek és a szegénység az elmúlt bő negyven évben az Egyesült Államokban, illetve mit tudunk a közép- és kelet-európai fejleményekről. Az (előadásként is elhangzott) írás második része elsősorban a térségünkből, de főleg a Magyarországról származó tapasztalatokat elemzi.
Az egyenlőtlenségek és a szegénység növekedése 1970–2015 – I. rész
Milyen mértékben nőttek meg az egyenlőtlenségek és a szegénység az elmúlt bő negyven évben az Egyesült Államokban, illetve mit tudunk a közép- és kelet-európai fejleményekről. Az (előadásként is elhangzott) írás első része elsősorban az amerikai tapasztalatokat elemzi arról, hogy a társadalom felső osztályai hogyan szakadnak el a többitől.
Mostantól fogva tőlük fogtok félni! – gyűlöletmenedzsment és megvetéspolitika
A politika érzelmeink felkeltésének és irányításának technikája is. A cél a saját tábor integrálása és mozgósítása, egyszersmind az ellenséges tábor dezintegrálása és demobilizálása. Hogyan teszi ezt, és mire használja érzelmeinket a politika? Kiket próbál meggyűlöltetni velünk és miért? Lehet-e a felháborodásnak építő hatása is vagy szükségképpen rombol?