Az Új Egyenlőség podcast adásában Kiss Ambrus és Éber Márk szerkesztők beszélgettek a magyar társadalom belső helyzetéről. Az adás apropója az Éber Márk Áron által írt és a Napvilág Kiadónál nemrég megjelent, A csepp című könyv volt.

Mit jelent egy alkalmazott számára a szabadság a mai Magyarországon? Jellemzően hetente kettő, éves szinten pedig huszonvalahány további szabadnapot. Szabadságot arra, hogy megválassza: munkabérért cserébe egy hazai vállalkozás vagy egy külföldi tulajdonú vállalat számára termeljen-e profitot, esetleg a magyar államnak dolgozzon inkább. Szabadságot arra, hogy elhagyja Magyarországot, és másutt termeljen profitot egy másik vállalkozás számára, esetleg egy másik államnak dolgozzon. Szabadságot arra, hogy jövedelmét szabadidejében szabadon költse el.”

Ez az idézet a könyvből jól meghatározza pozíciónkat munkavállalóként, és leírja a minket körülvevő világot. A kérdés valójában az, hogy az elvi szabadságunkkal mire juthatunk. Ebből a megközelítésből mondja azt a szerző, hogy anyagi kiszolgáltatottságunk egyben meghatározza társadalmi lehetőségeinket, érdekérvényesítő eszközeinket. Ezek az eszközök azonban inkább azoknak állnak a rendelkezésükre, akik anyagi pozíció szempontjából jobb helyzetben vannak.

A beszélgetés során éppen azt a dilemmát feszegettük, hogy „az alsó-alávetett munkásosztályok megszerveződésének és valóságos osztályokká formálódásának egyik feltétele, hogy legalább időlegesen kiléphessenek szűkös életkörülményeik, biztonság- és erőforrás-hiányos élethelyzetük, létbizonytalanságuk, sérülékeny munkaviszonyuk, szorongató kilátásaik, magyarán prekár életfeltételeik közül. Nem képzelhető el tehát kollektív, szervezett erő és népi ellenállás, ha nem állnak rendelkezésre az élet újratermelésének szolidaritást teremtő anyagi és szellemi feltételei, valamint a hasonló osztályhelyzetűek megszerveződését lehetővé tevő körülmények.”

Tehát az anyagilag nehezebb helyzetben lévők akkor képesek kollektív erővé válni, ha jobb lesz a helyzetük. Vajon feloldható-e ez az ellentmondás?

A beszélgetés kitér arra is , hogy lehet-e osztályokról beszélni a magyar közéletben. Vannak-e egyáltalán osztálytudatok, illetve milyen szerepe lehet a rendszer dilemmáiban azoknak a réseknek, amelyek révén feltörhető a félperifériális szerkezet?

A hallgatók figyelmébe ajánljuk a könyv kapcsán az Új Egyenlőség oldalán megjelent recenziót is.

A címképhez felhasználtuk Felix Mittermeier (Pexels) felvételét

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Az új Piketty-könyv: „Tőke és ideológia”
    Thomas Piketty francia közgazdász 2013-as A Tőke a huszonegyedik században című könyvével vált világszerte ismertté. Ennek az volt a jelentősége, hogy visszahoz...
  • Nemi egyenlőtlenségek Magyarországon
    Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest az őszi szezonban közbeszélgetés-sorozatot indított a magyarországi egyenlőtlenségekről: azok os...
  • Globális függőségek, lokális osztályharc
    Recenzió Éber Márk Áron A csepp – A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete című könyvéről (Budapest: Napvilág Kiadó, 2020) Egy olyan országban,...
  • A tőke hatalmának furcsaságai
    Figyelmen kívül hagyhatjuk-e a kapitalista termelés önellentmondásait és osztályszerkezetét? Ha korunk társadalmát és annak működését meg akarjuk érteni, a legm...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.