A közösségi médiát birtokló magáncégek kezében óriási hatalom összpontosul, szinte mindenféle gyakorlati korlát nélkül. Képesek akár a mi információkhoz való hozzájutásunkat is befolyásolni vagy akár korlátozni is. A szólásszabadságunkról már nem is beszélve. Mégis mit kezdjünk velük?
Korunk társadalmi és gazdasági rendszere mélyen igazságtalan, pazarló és környezetpusztító – mégis, szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy az élet másképp is megszervezhető. Milyen lehet egy nem kapitalista gazdaság? És hogyan juthatunk el odáig? Részletesen kidolgozott alternatívákra vagy hatékony cselekvésre van szükség?
Meglepően kevés elemzés született eddig a tőkés és a szocialista gazdaságok legfontosabb eszközéről, a hitelről és a hitelintézmények hasonlóságáról. A japán pénzügytörténet példáit követve e rövid elemzés a két gazdasági rendszer működése közötti hasonlóságokat (sokszor azonosságokat) mutatja be.
A szocialista (terv)gazdaság és a tőkés (piac)gazdaság szembeállításán generációk egész sora nőtt fel. E cikk megkérdőjelezi ezt a hidegháború politikai ideológiájából származó ellentétet, mert vajmi kevés köze van az így szembeállított gazdasági rendszerekhez. Mindezt Johanna Bockman könyve is alátámasztja.
Bár sokan hitték, hogy a Szovjetunió összeomlásával a létező világok legjobbika köszönt be, az események ezt minimum megkérdőjelezik. Ilyen időkben érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a kapitalista logika tényleg az emberi természet része-e.
Milyen mértékben nőttek meg az egyenlőtlenségek és a szegénység az elmúlt bő negyven évben az Egyesült Államokban, illetve mit tudunk a közép- és kelet-európai fejleményekről. Az (előadásként is elhangzott) írás második része elsősorban a térségünkből, de főleg a Magyarországról származó tapasztalatokat elemzi.
Milyen mértékben nőttek meg az egyenlőtlenségek és a szegénység az elmúlt bő negyven évben az Egyesült Államokban, illetve mit tudunk a közép- és kelet-európai fejleményekről. Az (előadásként is elhangzott) írás első része elsősorban az amerikai tapasztalatokat elemzi arról, hogy a társadalom felső osztályai hogyan szakadnak el a többitől.
A széles és erős középosztály megteremtése közös vágyunk, szorosan kapcsolódik a rendszerváltás reményteli korszakához. Mit mondhatunk a mai magyar középosztályról? Széles, erős, stabil? Vagy éppen ellenkezőleg: szűkös, gyenge, netán még vékonyodik is? Mit tehetünk, ha közép- vagy hosszú távon mégiscsak széles és erős középosztályt szeretnénk látni Magyarországon?
A széles és erős középosztály megteremtése közös vágyunk, szorosan kapcsolódik a rendszerváltás reményteli korszakához. Mit mondhatunk a mai magyar középosztályról? Széles, erős, stabil? Vagy éppen ellenkezőleg: szűkös, gyenge, netán még vékonyodik is? Mit tehetünk, ha közép- vagy hosszú távon mégiscsak széles és erős középosztályt szeretnénk látni Magyarországon?