Meglepően kevés elemzés született eddig a tőkés és a szocialista gazdaságok legfontosabb eszközéről, a hitelről és a hitelintézmények hasonlóságáról. A japán pénzügytörténet példáit követve e rövid elemzés a két gazdasági rendszer működése közötti hasonlóságokat (sokszor azonosságokat) mutatja be.
A szocialista (terv)gazdaság és a tőkés (piac)gazdaság szembeállításán generációk egész sora nőtt fel. E cikk megkérdőjelezi ezt a hidegháború politikai ideológiájából származó ellentétet, mert vajmi kevés köze van az így szembeállított gazdasági rendszerekhez. Mindezt Johanna Bockman könyve is alátámasztja.
Bár sokan hitték, hogy a Szovjetunió összeomlásával a létező világok legjobbika köszönt be, az események ezt minimum megkérdőjelezik. Ilyen időkben érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a kapitalista logika tényleg az emberi természet része-e.
Milyen mértékben nőttek meg az egyenlőtlenségek és a szegénység az elmúlt bő negyven évben az Egyesült Államokban, illetve mit tudunk a közép- és kelet-európai fejleményekről. Az (előadásként is elhangzott) írás második része elsősorban a térségünkből, de főleg a Magyarországról származó tapasztalatokat elemzi.
Milyen mértékben nőttek meg az egyenlőtlenségek és a szegénység az elmúlt bő negyven évben az Egyesült Államokban, illetve mit tudunk a közép- és kelet-európai fejleményekről. Az (előadásként is elhangzott) írás első része elsősorban az amerikai tapasztalatokat elemzi arról, hogy a társadalom felső osztályai hogyan szakadnak el a többitől.
A széles és erős középosztály megteremtése közös vágyunk, szorosan kapcsolódik a rendszerváltás reményteli korszakához. Mit mondhatunk a mai magyar középosztályról? Széles, erős, stabil? Vagy éppen ellenkezőleg: szűkös, gyenge, netán még vékonyodik is? Mit tehetünk, ha közép- vagy hosszú távon mégiscsak széles és erős középosztályt szeretnénk látni Magyarországon?
A széles és erős középosztály megteremtése közös vágyunk, szorosan kapcsolódik a rendszerváltás reményteli korszakához. Mit mondhatunk a mai magyar középosztályról? Széles, erős, stabil? Vagy éppen ellenkezőleg: szűkös, gyenge, netán még vékonyodik is? Mit tehetünk, ha közép- vagy hosszú távon mégiscsak széles és erős középosztályt szeretnénk látni Magyarországon?