Kiss Viktor ideológiakutató politológus legújabb könyve bevezeti az olvasót annak a politikai logikának a megértésébe, ami meghatározza életünket. E jövőtlenséggel küzdő időszakban egyúttal arra is vállalkozik, hogy bemutassa az autonomizmus politikáját, amely a jövő felé nyit új kaput.
Releváns-e a marxizmus a XXI. században vagy itt az ideje túllépni rajta? Göran Therborn, a Cambridge-i Egyetem szociológusprofesszora a kritikai elmélet múltját és jelenét feldolgozó művével egy olyan intellektuális körképet kínál, ami elvezethet minket századunk kritikai elméletéhez.
Schultz Nórával, a Cambridge-i egyetem politikai filozófia szakon végzett hallgatójával és Kapelner Zsolttal, a CEU filozófia PhD-hallgatójával beszélget Pogátsa Zoltán, Új Egyenlőség főszerkesztője a gyakorlat és az elmélet ellentmondásairól.
A kapitalizmus legkövetkezetesebb, legrendszerűbb kritikusa Marx volt. Mégis, ahogy az 1929-es nagy gazdasági világválság után, úgy 2009 után sem a baloldali világértelmezések és politikai áramlatok nyertek teret, hanem a radikális jobboldal. Miért van ez így?
Napjainkban fokozott az érdeklődés Marx A tőkéje iránt. Erre megjelenésének 150. évfordulója, Piketty könyve, és a 2008-as válság is ráerősített. Sokan fordulnak olyan elméletek (világrendszer-elemzés, a társadalmi reprodukció elmélete) felé is, amelyek szintén feltételezik A tőke ismeretét.
Ez a cikk azoknak szól, akik baloldaliként nehezen azonosulnak a kortárs feminizmussal, mert az a privilegizáltak mozgalmává alakul, amiből elveszni látszanak a gazdasági szempontok, illetve, ha feministaként akarnak baloldaliak lenni, akkor a feminizmusuk másodlagossá válik.
A baloldal évtizedes válságát sokan szellemi válságként értelmezik: a baloldal nem képes többé megérteni a világot, amelyet meg akar változtatni. De honnan indulhat a baloldal szellemi-elméleti megújulása? Kiss Viktor könyve erre a kérdésre kínál megoldást.
Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért.
Három kulcsfontosságú jellemzője volt minden olyan társadalomnak/gazdaságnak, amelyik a 20. században magát szocialistának/kommunistának vallotta.Egy magát marxizmus-leninizmussal legitimáló párt politikai monopóliuma; a termelőeszközök (tőke) magántulajdonának tilalma, annak állami (szövetkezeti?) tulajdonlása; A gazdaság bürokratikus (tehát nem piaci) koordinációja.