Sokat beszélünk a negyedik ipari forradalomról, különösen a gazdasági kilátásokról, esetleg a munkaerőpiac jövőjéről. De mi lesz az emberrel? Hogyan alakul át a munka fogalma, és mi lesz a megnövekedett szabadidőnkkel? Erről szól az Új Egyenlőség podcast aktuális adása.
Elveszik a robotok az emberek munkájával együtt az identitásukat és önbecsülésüket is? Avagy szabadokká és/vagy boldogokká válnak az emberek a munka utáni világban?
Számos elemzés szerint a rutinfolyamatokra alapuló kék- és fehérgalléros munkahelyeket folyamatosan veszik át a robotok és az algoritmusok. Vajon fel van-e készülve Magyarország hogy az alacsony hozzáadott értékű, multikra építő gazdaságára ez a trend drámai hatással lehet, ráadásul hirtelen?
Évtizedek óta tartó világtrend, hogy a megtermelt nemzeti jövedelmek mind kisebb része jut a munkavállalóknak, s egyre nagyobb arányban részesedik a tőke. A munka és tőke ellentéte tehát ma is létezik, és a munka vesztésre áll. De hogyan szól bele e folyamatba a robotizáció, hogyan nyitja meg az osztályharc újabb szakaszát? Egyáltalán mit gondol Marx arról, ha a robotok kiszorítják a munkaerőt?
Egyre többször szembesülünk vele, hogy a munkahelyek átszervezése után kisebb létszámmal működik tovább ugyanaz. Ráadásul, ha az alkalmazottak nem vállalják az új feltételeket (például a kisebb bért), a helyüket lehet, hogy nem is másik ember, hanem egy robot vagy algoritmus foglalja el. A gépek valóban kiszorítanak bennünket az állásainkból?