Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest közgazdasági panelbeszélgetés-sorozatának záró részében Fábry Ádám Magyarország politikai gazdaságtanáról szóló 2019-ben megjelent könyve adta az alapot a beszélgetéshez, amely az Orbán rendszer születéséről, természetéről, politikai gazdaságtani alapjairól szólt.
A kapitalizmus legkövetkezetesebb, legrendszerűbb kritikusa Marx volt. Mégis, ahogy az 1929-es nagy gazdasági világválság után, úgy 2009 után sem a baloldali világértelmezések és politikai áramlatok nyertek teret, hanem a radikális jobboldal. Miért van ez így?
A Klubrádió Reggeli személy című műsorában Rózsa Péter egy könyvajánló apropóján Pogátsa Zoltánt kérdezte az Orbán-rezsimről, annak gazdaság- és társadalomfilozófiai jellegéről.
A magyar közönség előtt egyelőre kevéssé ismert Fábry Ádám, aki az argentínai Cordobai Egyetemen tanít. Nemrégiben azonban friss könyvel állt elő, amely újszerű értelmezést ad a magyar rendszerváltásról.
Az etika és a gazdaságtan helyes viszonyának meghatározása fontos, hiszen ezek elméleti-tudományos szintje sok szálon kapcsolódik az erkölcs és a gazdaság gyakorlatához, pl. az üzleti szereplők gazdaságelméleti tudásán és a tudományos alapú gazdaságpolitikán keresztül.
Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus könyvéről Éber Márk Áron, az Új Egyenlőség szerkesztője beszélgetett a szerzővel a társadalomelméleti magazin stúdiójában.
Képesek vagyunk felzárkózni a Nyugathoz? Milyen gazdaság- és társadalompolitikai stratégia vezethetne sikerre? Felemel-e az ország „újraiparosítása”? Miből finanszírozzuk mindezt? Hogyan jellemezhető a mai magyar osztályszerkezet globális perspektívából? Nem csak kérdések, válaszok is vannak.
A két szerző nem egyszerűen csak gazdaságtörténetet írt, hanem saját politikai gazdaságtani elméletük is van, melyet A tőke mint hatalom című könyvükben részletesebben ki is fejtenek. Ezt az elméletet az Izraelről szóló kötetben is összefoglalják, mivel alapvető elemzési keretet ad munkájuknak.