Németországon dolgozó kamionos német minimálbérnél nem kereshet kevesebbet? És a Németországon áthaladó magyar kamionos? Versenyelőny az alacsony bér, és éppen ez kell támogatni, vagy a kizsákmányolás egyik módja, és ellene kell fellépni? Ki mellett áll a magyar kormány, és mi lehet a megoldás.
A megtermelt hozzáadott értékből a bérből és fizetésből élők egyre kevesebbet kapnak, különösen Kelet-Közép Európában. Az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára szerint a megszorítások következtében a középosztály meggyengült, ami az Európa-ellenes populisták malmára hajtja a vizet.
A stagnáló munkabérek hosszú évei után Magyarországon ma jelentős a bérnövekedés. Számos jele van azonban annak, hogy ez túl kevés és túl későn jött ahhoz, hogy érdemben javítsa a munkavállalók vásárlóerejét, megerősítse a jólétet szolgáló biztonsági hálót, és csökkentse a kivándorlási kedvet.
Egy városi legenda szerint a 2001-2002-es radikális minimálbéremelések drámaian csökkentették a hazai foglalkoztatást. Lindner Attila, a University College London tanára híressé vált tanulmányában adatokkal alátámasztva mutatja be, hogy ez nem így volt.
Hogyan lehet bővíteni – de nem külföldi vendégmunkásokkal – a magyar foglalkoztatotti létszámot? Három friss, kelet-közép-európai országot érintő kutatás arra kereste a választ, hogy milyen módon nyílna lehetőség az esélyteremtésre az idősek és a megváltozott munkaképességűek számára a munkaerőpiacon.
A nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas 2001-2002-es magyar minimálbér-emelésnek legfeljebb csak csekély foglalkoztatási hatása lehetett. A hazai bérszínvonallal és a minimálbérrel kapcsolatos viták azóta sem értek nyugvópontra.
„Tényleg majdnem mindenki dolgozik”, „Már kis híján mindenki dolgozik az országban”- ilyen és hasonló címekkel számol be az online sajtó a hazai munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokról. Valóban dolgozik már szinte mindenki? Mit jelentenek ezek az adatok, ha a mélyükre nézünk? Hová vezet, ha a foglalkoztatottsági ráta emelése a legfőbb politikai célkitűzés?
Munkaerőhiány, alacsony bérek, külföldre távozott magyarok, és Magyarországra jövő külföldiek. Ezek a szavak összekapcsolódnak a magyar valóságban. Keveset beszélünk a külföldi vendégmunkásokról. Ezt a hiányt próbálja orvosolni tanulmányában a legnagyobb szakszervezeti konföderáció vezetője.
Egyre többször szembesülünk vele, hogy a munkahelyek átszervezése után kisebb létszámmal működik tovább ugyanaz. Ráadásul, ha az alkalmazottak nem vállalják az új feltételeket (például a kisebb bért), a helyüket lehet, hogy nem is másik ember, hanem egy robot vagy algoritmus foglalja el. A gépek valóban kiszorítanak bennünket az állásainkból?
A közmunkarendszer és a fiatalkori munkanélküliség forró probléma manapság. Szerencsére vannak figyelemre méltó megoldások is, amelyek közül egyet az alábbiakban mutatunk be. E modellnek – amely kiutat kínál a fiatalok számára egy zsákutcás élethelyzetből – meghökkentő az egyszerűsége, mégis csak néhány ilyen van az országban. Vajon miért?