A fasizmushoz fűződő viszonyunk bonyolultabb lett 1945 után. Megoszlanak a vélemények, hogy eltűnt vagy létezik-e még, esetleg éppen visszatérőben van-e a Bolsanarók és Trumpok formájában. A neoliberalizmus fasiszta természete című könyv szerzői szerint a fasizmus sosem tűnt el, sőt öltönyben közelít.
Scheiring könyve rendkívül fontos hozzájárulás a kudarcos magyar rendszerváltás feldolgozásához. A versenyállam, a felhalmozóállam, az autoriter kapitalizmus és számos más jelenség ábrázolása alapvetően szükséges ahhoz, hogy megértsük, mi is történt velünk.
A személyi állományában folytatólagos névleges baloldal el kívánta távolítani magát saját múltjától, ezért átengedte a világértelmezés terepét a liberálisoknak. Ezzel évtizedekre helyben hagyta a baloldal fogalmának azonosítását az elnyomó szovjet rendszerrel, másrészt az azt követő neoliberális gazdaság és társadalomfilozófiával.
Miért beszélhetünk ma posztfasizmusról fasizmus helyett? Hogyan változott a totalitarianizmus fogalma? Hogyan váltotta fel az antiszemitizmust az iszlamofóbia? – ilyen kérdéseket tesz fel Enzo Traverso olasz történész egy korábbi interjúból továbbfejlesztett könyve, A fasizmus új arcai.
Jól átlátható, történelmi példákkal tűzdelt új könyvben kísérli meg a fasiszta gondolkodás – és nem beágyazott fasiszta rendszer – sajátosságait felvázolni Jason Stanley, a Yale Egyetem filozófia professzora- A kötet tíz fő fejezetre bomlik, amelyek lépésről lépésre, egymásra támaszkodva tárják fel a fasiszta gondolkodás sajátosságait.