„Közmunkarendszer: így nem mehet tovább” címmel írt cikket Kiss Ambrus, amelyben kifejti, hogy a közmunkaprogramból fakadó egyenlőtlenségek felszámolásához elkerülhetetlen a közfoglalkoztatottak bérének emelése. Az Új Egyenlőség szerkesztője most élőszóban foglalja össze a közmunkaprogram legfontosabb jellemzőit és problémáit.
Heller Ágnes filozófus és Pogátsa Zoltán főszerkesztő a liberális demokrácia ismérveiről beszélgettek. A teljes videó az Új Egyenlőség weboldalán vagy YouTube csatornáján tekinthető meg. Az alábbi rövid részletből azonban választ kapunk egy fontos kérdésre: miért éppen a liberális demokrácia az optimális állam?
A szocialista elnök irányítása alatt Franciaországban csökkentették az alacsony keresetűek személyi jövedelemadóját, jelentős pedagógus létszámemelést hajtottak végre, s bezöldítették a baloldalt. Ám Hollande elfogadta, hogy a neoliberális narratíva megoldja a munkanélküliséget. De ez az elképzelés megbukott, és odalett a francia elnök hitelessége is.
Hogyan hatott a demokrácia és a kapitalizmus között feszülő ellentét a közép-európai régióban megfigyelhető demokratikus visszacsúszásra? Erre a kérdésre kereste a választ Dorothee Bohle, a Firenzei Európa Egyetem politikai és társadalomtudományi tanszékének professzora.
Heller Ágnes filozófus az egyik legismertebb magyar szerte a világban. Lukács György tanítványa, az úgynevezett Budapesti Iskola tagja volt, és már fiatalkori marxiánus műveivel ismertséget szerzett magának a nyugati baloldalon. 1977 után azonban kényszerből nyugaton folytatta pályáját, és eltávolodott a marxizmustól.
A közgazdaságtan absztrakt modelljeiben szétválik az emberi cselekvés annak erkölcsi következményeitől, a lelkiismereti én és az érvényesülni akaró én elszakad egymástól. Hogyan szüntethető meg ez a hasadt állapot?
A nemek közötti egyenlőtlenségek leírásán túl a feminizmus igazi célja a nemek közti egyenlőtlenségek és igazságtalanságok megszüntetése. Egyben eszköz is, amely segít ezeket felismerni és értelmezni, és informál arra vonatkozóan, hogy mit lehet ellenük tenni.
A magyar társadalom gyerekszeretőnek gondolja magát, ám soha nem beszélte végig, hogy mi a közösség felelőssége a gyerekek lelki és testi egészségben történő felnevelésében. Sosem volt rá elég pénzt, pedig az ország megengedhetné, hogy jól megfinanszírozza a szociális és családvédelmi rendszert, a gyerekes családok támogatását.
A legszegényebb magyarok egészségi állapota az indiaihoz hasonlít. A leggazdagabbaké Nyugat-Európához. Az átlag magyaré pedig Románia és Bulgária alatt van. Miért? Mert fele annyit költünk egészségügyre, mint kellene.
Az oktatáskutatás eredményeit beszélték meg a résztvevők azon a nyilvános vitán, közbeszélgetésen, amelyen a PISA és a TIMMS felmérések nemrégiben megjelent adatait is elemezték. Felvázolták egy jövőbeli jobb oktatási rendszer lehetőségeit is, például, hogy ennek milyen célokat kellene szolgálnia.