Képesek vagyunk felzárkózni a Nyugathoz? Milyen gazdaság- és társadalompolitikai stratégia vezethetne sikerre? Felemel-e az ország „újraiparosítása”? Miből finanszírozzuk mindezt? Hogyan jellemezhető a mai magyar osztályszerkezet globális perspektívából? Nem csak kérdések, válaszok is vannak.
Milyen különböző kapitalista modellek léteznek? Melyek azok a jellegzetességek, amelyek a posztszocialista tömbben a kapitalista demokráciákat jellemzik? Greskovits Bélával, a CEU professzorával, a Stein Rokkan-díjat kapott Capitalist Diversity on Europe’s Periphery című könyv társszerzőjével beszélgetünk.
Az egyik álláspont szerint a piac, illetve a technológia fejlődése automatikusan megoldja a globális klímaváltozás problémáját. Az ezzel ellenkező álláspont szerint azonban egyáltalán nincsenek ilyen feltétlenül bekövetkező automatizmusok. Áttekintjük, hogy a két szembenálló nézőpontot milyen érvek alapján vették fel, s miért tartanak ki mellettük a híveik.
A kopasz motoros „punk” görög pénzügyminiszter megírta visszaemlékezéseit a 2015-ös forró Sziriza nyárról. Ebből kiderül: a válság azért húzódik el lassan egy évtizede, mert annak okairól sincs konszenzus, mert a Trojka tagjai belül sem egységesek, ahogy Ciprász kormánya sem volt az. És mert a nagyon problematikus Eurogroup hozza a döntéseket.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára Pogátsa Zoltánnak elmondta, hogy az Orbán-kormány sem a szakszervezetekkel, sem a munkaadói oldallal nem áll szóba érdemben. A magyar vállalkozók a skandináv típusú ágazati bértárgyalásokban és megállapodásokban érdekeltek.
Meg van-e Magyarországon a megfelelő emberállomány, intézményrendszer, finanszírozás Kína tanulmányozására? Pogátsa Zoltán kommunizmusról, kapitalizmusról, fejlesztési modellekről, keleti és nyugati gondolkodásmódról beszélgetett Szunomár Ágnes és Matura Tamás Kína-kutatóval az Új Egyenlőség stúdiójában.
Galgóczi Béla, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Kutatóintézet munkatársa friss tanulmányában bemutatja, hogy a kelet-európai bérek növekedésének rengeteg tere van még, és szükség is van azok emelésére!
A brüsszeli Európai Szakszervezeti Kutatóintézet kutatója szerint Kelet-Európa termelékenységi mutatói az alacsony bérek miatt alacsonyak. Bőven van tehát lehetőség béremelésre, amire szükség is van!
A nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas 2001-2002-es magyar minimálbér-emelésnek legfeljebb csak csekély foglalkoztatási hatása lehetett. A hazai bérszínvonallal és a minimálbérrel kapcsolatos viták azóta sem értek nyugvópontra.
A jelenleg a Cambridge-i Egyetemen kutató volt LMP-s képviselő, Scheiring Gábor előadást tartott a Közgáz Társadalomelméleti Kollégiumában. Ebben arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan jöhetett létre az illiberális magyar állam? Scheiring szerint az illiberalizmus kialakulásában az osztályszerkezetnek van meghatározó szerepe.