A rendszerváltáskor, majd az azt követő harminc évben mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másként csinálni? Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? A magyar értelmiségiek e kérdésekre adott válaszait Szalai Erzsébet vizsgálta meg. Mint írja, a rendszerváltás emlékezete széttartó emlékezet.
Nemrégiben két kiemelkedő könyv is megjelent, amely a magyarországi rendszerváltás óta eltelt harminc évet elemzi politikai gazdaságtani alapokon, azaz a fókuszukban a gazdasági és politikai hatalom összefüggései állnak. A téma elismert szakértőjének recenziója.
Mik az újkapitalizmust jellemző társadalomlélektani jelenségek fő okai? Mi áll a társadalmak „atomizálódásának” hátterében? Mi a helyzet e téren Kelet-Európában a rendszerváltás után? Máriási Dóra és Vida Katalin Kritikai pszichológiát! című vitaindítójához Szalai Erzsébet is hozzászólt.
Ma 30 éve, 1988. március 17-én bocsátotta ki 48 értelmiségi a Szabad Kezdeményezések Hálózatának felhívását. E dokumentumban a létezett szocializmus ellenzékének domináns csoportja először hívott fel az egypártrendszer meghaladására, és követelt többpártrendszert.
Vajon mit jelent az elidegenedés napjainkban? Ez valami érzés, vagy annál többről van szó? Beszélhetünk még ma is elidegenülésről, vagy „a XIX. században már ezt is magunk mögött hagytuk”? Hogyan határozta meg Marx és milyen formában jelenik meg napjaink neoliberális kapitalizmusában, különös tekintettel a magyarországi félperifériára?