A neoliberalizmus és feminizmus viszonyának tisztázása az utóbbi évek egyik forró témája. Számos baloldali feminista szerző arra a meglepő következtetésre jut, hogy a feminizmus és neoliberalizmus furcsa szövetségben támogatják egymást. Bizonyos feminista eszmék komoly hozadékkal járnak a neoliberalizmus számára, amely a feminizmus álarcát (is) felhasználva építi saját rendszerét.
Miért nincs több nő a magyar politikában? Nem a választókban kell keresnünk a hibát, hanem belátnunk, hogy maguk a politikusok a leginkább előítéletesek a nőkkel szemben, ami megmutatkozik a pártok jelöltállítási gyakorlatában is. De a jelenlegi társadalmi berendezkedés sem kedvez a nők politikai szerepvállalásának.
Abszurd-e, hogy tömegeket érintő problémákat „egyéninek” tekintsünk? A problémákat hordozó egyén középpontba állításával a pszichológia betöltheti-e társadalmi küldetését? Feladata-e a pszichológusnak az elnyomott csoport tagjaiban az elnyomásuk forrásának tudatosítása? Mit tegyen a pszichológus a társadalomért? Vitaindító.
Ha az otthoni munkát beleszámítanánk a háztartások jövedelmébe, az 37 százalékkal növekedne, a GDP-t pedig 25 százalékkal emelné. Többek között ez is kiderül a KSH 2016 decemberében kiadott, a háztartási munka értékét kiszámító hiánypótló tanulmányából. Mivel járul ez hozzá a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek felszámolásához?
A nemek közötti egyenlőtlenségek leírásán túl a feminizmus igazi célja a nemek közti egyenlőtlenségek és igazságtalanságok megszüntetése. Egyben eszköz is, amely segít ezeket felismerni és értelmezni, és informál arra vonatkozóan, hogy mit lehet ellenük tenni.