Szeptember 13-án Norvégia választópolgárai két cikluson át tartó konzervatív kormányzást követően a szociáldemokrata Munkáspártnak szavaztak bizalmat. A választás fő témái kedveztek a baloldali pártoknak, amit egyesek egy európai szociáldemokrata-reneszánsz hírnökének, míg mások regionális anomáliának látnak. A cikk a polarizált értelmezéseket kívánja árnyalni.
Az Új Egyenlőség podcast mai adásában Mikecz Dániel volt a vendég, akivel a Fudan-tüntetés apropóján beszélgettünk az Orbán-kormányok alatti tüntetésekről, a járványügyi korlátozások elleni tiltakozásokról, a civilek és a pártok szerepéről.
A Momentum helyzetéről a ciklus félidejénél, illetve a párt előtt álló feladatokról és lehetőségekről beszélgetett Orosz Annával, a Momentum új alelnökével Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
Január végén új elnököt választott a Jobbik. A párt helyzetéről, meghirdetett új stratégiájáról és a Jobbik előtt álló legfőbb kihívásokról beszélgetett Róna Dániel politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
Az Új Egyenlőség politikai szakértői − Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus és Lakner Zoltán − podcast adásunkban a Fidesz ellenségkép-politikájával foglalkoztak, és feltették a kérdést: igaz-e, hogy a 2022-es választások kereteinek 2020-ban kell eldőlniük.
Medgyessy Péter, hazánk európai uniós felvételét aláíró miniszterelnöke volt az Új Egyenlőség stúdiójának vendége. A Medgyessy-kormány mindössze két és fél évig, 2002 májusától 2004 októberéig működött. A volt miniszterelnök politikai kontextusba helyezte kormányzásának céljait, lemondatásának okait.
Fekete-Győr Andrással, a Momentum elnökével Pogátsa Zoltán arról beszélgetett, hogy milyen párt a Momentum. Az apropót az adta, hogy a Momentum sokáig nem határozta meg saját politikai identitását, amit azzal indokolt, hogy a bal-jobb séma mára idejétmúlttá vált és ezért túl kívánnak lépni rajta.
Jelentős változásokon megy keresztül az amerikai pártpolitika. Mindkét nagy tömörülésben – a Demokrata Pártban és a Republikánus Pártban is – hangsúlyeltolódást indított el a populizmus térnyerése. Már nem csak a centrum, hanem mindinkább a szélek szavazataiért folyik a verseny.
Az utóbbi években a baloldal nagyon megerősödött a Demokrata Párton belül – nem utolsósorban Bernie Sandersnek köszönhetően. Ugyanakkor a balszárny befolyásának korlátot szab, hogy a teljes törvényhozási többséghez szükség van viszonylag konzervatív vidéki régiókra is, ahol nyíltan baloldali jelöltek nehezen tudnának győzni.
Spanyolországban a szocialistákat nem a választói akarat, hanem a Néppárt korrupciója miatti közfelháborodás és ügyes parlamenti taktikázás juttatta hatalomra. De az egységes spanyol állam és a piacgazdaság hívei a parlamentben egyszerre szorulnak rá az elszakadáspárti, regionális pártok és a radikális baloldali Podemos támogatására.