Vajon minden ország maga tehet saját gazdasági fejlettségéről, függetlenül a világgazdasággal való kapcsolatától? A Helyzet Műhely ezt a felfogást kérdőjelezte meg, és keresi a válaszokat például arra is, hogy miért lett kudarc a rendszerváltás. Gerőcs Tamás és Pogátsa Zoltán beszélgetése.
Hol a helye az államszocializmusnak a kapitalista világgazdaságban? És hol a mi helyünk ma, az államszocializmus bukása után? Mi az Európai Unió? Hogyan jött létre, és mi a tágabb összefüggése, hogy Magyarország is a tagjává vált? Mit jelent a kettős függőség, és milyen szerepe van az informalitásnak a modern társadalmakban?
Thomas Piketty francia közgazdász egyik minap megjelent blogbejegyzése a „kelet-európai” EU tagállamoknak juttatott uniós támogatásokat vetette össze az ezekből az országokból kiáramló profittal. Az írás azonnal felkorbácsolta a magyar közvitákat is, méghozzá a szokásos törésvonal mentén.
A magyarok nem akarnak erős vezetőt, nem az államra számítanak, nem akarnak “Oroszországot”. Alapvetően a megélhetés és az egészség érdekli őket, és csak a családjukra hagyatkozthatnak. Az Új Egyenlőség stúdiójában Boros Tamást, a Policy Solutions stratégiai igazgatóját kérdezte Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője a témában.
Gál Zoltán, az MTA pécsi Közgazdasági és Regionális Kutatások Központjának főmunkatársa, a Kaposvári Egyetem tanszékvezető tanára volt stúdiónk vendége. A külföldi működő tőkére alapuló gazdasági modell sikertelenségének történelmi és gazdasági okairól, következményeiről és esetleges alternatíváiról kérdezte Pogátsa Zoltán.
Vajon mit jelent az elidegenedés napjainkban? Ez valami érzés, vagy annál többről van szó? Beszélhetünk még ma is elidegenülésről, vagy „a XIX. században már ezt is magunk mögött hagytuk”? Hogyan határozta meg Marx és milyen formában jelenik meg napjaink neoliberális kapitalizmusában, különös tekintettel a magyarországi félperifériára?
Milyen különböző kapitalista modellek léteznek? Melyek azok a jellegzetességek, amelyek a posztszocialista tömbben a kapitalista demokráciákat jellemzik? Greskovits Bélával, a CEU professzorával, a Stein Rokkan-díjat kapott Capitalist Diversity on Europe’s Periphery című könyv társszerzőjével beszélgetünk.
Nozick szerint az adottságaink mi magunk vagyunk, azok pontosan a lényegünket adják. El kell fogadjuk, hogy az élet igazságtalan, és aki kedvezőbb adottságokat örököl, az megérdemli a magasabb életszínvonalat…Ezen a ponton mindenki döntse tehát el: érez-e empátiát azok iránt, akik szerencsétlen sorsba születtek?
A világhírűvé vált könyvet – amelynek tartalmát már bemutattunk –, számos kritika érte, jobbról is, balról is. Ezeket foglaljuk össze ezúttal. Például miért baj a növekvő egyenlőtlenség, ha közben a globális kapitalizmus kiemeli a világ legszegényebbjeit az abszolút nyomorból, s csökken az extrém szegénységben élők száma.
Alapvető jelentőségű politikai gazdaságtani munkát jelentetett meg Wolfgang Streeck 2014-ben, „Buying Time” címmel a Verso Books kiadónál. Az ismert német gazdaságszociológus a lengyel Michal Kalecki munkásságából indul ki. A lengyel társadalomtudós keynesiánus gazdaságfilozófiaként ismert elgondolásokat fogalmazott meg Keynes előtt, ám vesztére lengyelül.