A szociális demokrácia államának társadalmi-morális kötelezettsége és feladata, hogy esélyt biztosítson polgárai számára társadalmi, anyagi helyzetüktől és lakóhelyüktől függetlenül egészségük megőrzéséhez, betegségük esetén pedig a meggyógyulásukhoz. Az egészség megőrzése és helyreállítása Magyarországon senki számára nem lehet anyagi kérdés!
Hogyan lehet bővíteni – de nem külföldi vendégmunkásokkal – a magyar foglalkoztatotti létszámot? Három friss, kelet-közép-európai országot érintő kutatás arra kereste a választ, hogy milyen módon nyílna lehetőség az esélyteremtésre az idősek és a megváltozott munkaképességűek számára a munkaerőpiacon.
Miért van ilyen kevés magasan képzett roma? Ezt a kérdést, vagy ennek a különböző változatait, szinte minden rendszerváltás utáni kormány és politikai párt feltette. A kormányok – nagy egyetértésben a kutatókkal és a civil szervezetekkel – rájöttek, hogy a „romák jövőjének záloga az oktatásban rejlik”.
Nyugat-Európában elterjedt a kritikai társadalomelméleti vitákban az „osztály” fogalma. Magyarországon a szovjet rendszer örökségeképpen sokáig ezt a kifejezést kínosnak találtuk, csak az utóbbi években döbbentünk rá, hogy szükség van rá.
A rendszerváltozás utáni liberális és a vele szemben 2010 óta megjelent illiberális demokrácián túl – kiútként, reális jövőképként – létezik egy harmadik, vállalható társadalmi formáció is: a szociális demokrácia. Az Új Egyenlőség weboldalán megjelent programról a Klubrádióban Rózsa Péter beszélgetett Pogátsa Zoltánnal, lapunk főszerkesztőjével.
Az Új Egyenlőség itt olvasható elképzelései arról szólnak, hogyan lehetne olyan Magyarországot teremteni, ahol igazságosság, szabadság, és fenntarthatóság van. Olyan magyar demokráciát akarunk, ahol nem csak elitek, hanem a hónapról hónapra küzdők és a még szegényebbek is úgy érezhetik, hogy az állam, a közösség az ő életesélyeinek javításáért dolgozik.
Az oktatás beruházás a gazdasági versenyképességbe, az igazságos társadalomba. Ráadásul megtérül, ezért nem szabad sajnálni rá az állami kiadásokat. Nahalka Istvánnal, az ELTE Neveléstudományi Intézetének professzorával beszélgettünk.
A romák felemelkedéséhez a jóléti államnak éppen azok újraelosztási mechanizmusai (a megfelelő oktatás és szociálpolitikai szolgáltatások, a közösségi közlekedés lehetőségei, a lakástámogatás) hiányoznak a mai napig, amelyeket a rendszerváltás utáni társadalompolitikai átalakítás megszüntetett, privatizált és igazságtalanul átrendezett.
Milyen arányban felelős a társadalmi környezet az egyén sikereiért és kudarcaiért? Hogyan befolyásolja a neoliberális ideológia az egyén életlehetőségeit és a társadalmi szolidaritást? Stúdióbeszélgetés Fáber Ágoston és Csányi Gergely szociológusokkal.
Az Új Egyenlőség és a Friedrich Ebert Stiftung „Köbeszélgetések” sorozatában Ferge Zsuzsa professzor és munkatársainak könyvbemutató konferenciájára került sor. Az Új Egyenlőség honlapján és youtube csatornáján elérhető Ferge Zsuzsa nyitó előadása, amelyet az alábbi panelbeszélgetés követett.