Noha az élethosszig tartó és az életet átfogó tanulás korszakát éljük, de a munkavállalásban még mindig a legfontosabbnak tűnik a végzettség. Érdemes az iskolázottság adatait a munkaerő-piaci mutatókkal összevetni. Egyértelműnek tűnik, hogy a magyar oktatás szputnyiksokkja, a 2016-os PISA felmérések után komolyabb beavatkozások és reformok szükségesek.
Hónap: 2017 május
Lehet-e jó közösségi közlekedés magasabb bérek nélkül?
Nincs társadalmi egyenlőség, ha a mobilitás (nem csak társadalmi értelemben) privilégiumokhoz kötött. Például, ha nincsen jól működő közösségi közlekedés, akkor csak az autótulajdonosok tudnak könnyebben munkába járni. Vajon a munkavállalók szempontból mennyit számít a közösségi közlekedés helyzete? A BKV példája megmutatja.
Kit szolgál a média? Edward Herman és Noam Chomsky propagandamodellje
Szeretnél képben lenni? Ehhez jól meg kell válogatnod, honnan szerzed be híreidet, messziről ki kell szagolnod a kormánypropagandát, a stratégiai célból terjesztett álhíreket. A legelismertebb hírforrásokra támaszkodva kivonhatod magad a manipuláció befolyása alól, igaz? Nos, van egy rossz hírem.
Scheiring: Az illiberalizmus politikai gazdaságtana
A jelenleg a Cambridge-i Egyetemen kutató volt LMP-s képviselő, Scheiring Gábor előadást tartott a Közgáz Társadalomelméleti Kollégiumában. Ebben arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan jöhetett létre az illiberális magyar állam? Scheiring szerint az illiberalizmus kialakulásában az osztályszerkezetnek van meghatározó szerepe.
Oszkó Péter a magyarországi gazdaságfejlesztési modellről
Oszkó Péter, Veres Máté, Miklós Zsófia és Pogátsa Zoltán fejtették ki az Új Egyenlőség közbeszélgetésén, hogy szerintük “miért nem adóznak a multik”. A teljes videó az Új Egyenlőség weboldalán vagy YouTube csatornáján tekinthető meg. Az alábbi rövid részletből azonban választ kapunk egy fontos kérdésre: miért nem lett sikeres a magyar gazdaságfejlesztési modell.
Mitől lesz valaki szakszervezetis?
Szakszervezeti tisztségviselőnek, mások érdekeit védőnek lenni szakma. Gyakran találkozni olyanokkal, akik elfeledkeznek erről, és ösztönből dolgoznak. Nyugat-Európában, vagy az USA-ban már tudják, hogy szakszervezetissé képeznie kell magát az embernek. Bill Barry: Megválasztottak – Mi lesz most? című nemrégiben megjelent könyve ebbe a világba ad bepillantást.
A multik helyett adózunk?
A multikról volt szó közbeszélgetésünkön. Miklós Zsófia a DemNet kutatását mutatta be a multik és a kelet-európai államok üzleti viszonyáról, Veres Máté, a GKI munkatársa a nyugati és a magyar adószerkezetet hasonlította össze, és a beszélgetésbe bekapcsolódott Oszkó Péter volt pénzügyminiszer és Pogátsa Zoltán főszerkesztő is.
A lelkünkben duruzsoló hatalom
Hogyan formálja a lelkeket a hatalom? Mivé kíván nevelni bennünket az a társas-társadalmi világ, amelyben megszületünk és felnövekszünk? A dél-koreai származású német filozófus, Byung-Chul Han, remek könyvében e kérdésekre kínál válaszokat. Munkájának műfaja az esszé, kötete is esszék füzére, gondolatai mégis koherens egésszé kapcsolódnak össze.
Hogyan lesz nyugat-európai típusú politikai rendszerünk?
Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője és Tóth István György a Tárki vezérigazgatója vitatkoztak a Rajk László szakkollégiumban a Botka László által meghirdetett „Fizessenek a gazdagok!” politikai szlogenről. A teljes politikai térben hová helyezhető ez el, mi ennek a jelentősége?
A létminimum alatt élők Magyarországa
A létminimum alatt élők helyzetét 1990 óta vizsgálják, de az állam két éve beszüntette e kutatást. A Policy Agenda ezért 2016 óta „átvette a stafétabotot”, és immár második éve publikálja a társadalom állapotáról szóló adatokat. Ez az írás nem csak a számokról, hanem a kérdéskör értelméről és az adatok mögötti folyamatokról is szól.