A választás leegyszerűsíthető döntés. Akarom-e, hogy úgy folytatódjon az ország irányítása, mint ahogy jelenleg történik? Ha önmagában ezt a kérdést meg tudja válaszolni az ember, akkor nagyon sokat tett azért, hogy eljusson a végső elhatározáshoz: el kell-e menni szavazni?
Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus könyvéről Éber Márk Áron, az Új Egyenlőség szerkesztője beszélgetett a szerzővel a társadalomelméleti magazin stúdiójában.
A romák felemelkedéséhez a jóléti államnak éppen azok újraelosztási mechanizmusai (a megfelelő oktatás és szociálpolitikai szolgáltatások, a közösségi közlekedés lehetőségei, a lakástámogatás) hiányoznak a mai napig, amelyeket a rendszerváltás utáni társadalompolitikai átalakítás megszüntetett, privatizált és igazságtalanul átrendezett.
Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője és Tóth István György a Tárki vezérigazgatója vitatkoztak a Rajk László szakkollégiumban a Botka László által meghirdetett „Fizessenek a gazdagok!” politikai szlogenről. A teljes politikai térben hová helyezhető ez el, mi ennek a jelentősége?
A létminimum alatt élők helyzetét 1990 óta vizsgálják, de az állam két éve beszüntette e kutatást. A Policy Agenda ezért 2016 óta „átvette a stafétabotot”, és immár második éve publikálja a társadalom állapotáról szóló adatokat. Ez az írás nem csak a számokról, hanem a kérdéskör értelméről és az adatok mögötti folyamatokról is szól.
A Rajk László szakkollégium és a 24.hu vitaestjén az egyenlőtlenség és annak lehetséges orvoslásáról két közgazdász-szociológus szakértő, Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője és Tóth István György a Tárki vezérigazgatója fejtette ki nézeteit.
A bemutatott könyv üzenete egyszerű: a gazdagabb országok nem feltétlenül teljesítenek jobban a társadalmi kihívások megoldásában, azok az országok viszont igen, ahol nagyobb az egyenlőség. Ezért a fejlett államokban az életminőség növelésének kulcsa az egyenlősítésben rejlik, nem csupán a szegények, hanem a gazdagabbak számára is. Ez pedig hazánkra nézve is tanulságos lehet.
Az Egyesült Államok egyik fő mítosza, hogy „bárkiből lehet elnök”, azaz nagy a társadalmi mobilitás lehetősége. Ugyanezt a szinte mindenki számára vonzó, erkölcsi axiómáinkra ható ígéretet hasznosítja a neoliberalizmus mint demagógan populista ideológia.
Szemben azzal, amit hirdet, a neoliberalizmus nem intenzívebb versenyhez vezet, hanem az állam foglyul ejtéséhez a nagyvállalati szektor által. Nehéz helyzetbe hozza az alsó osztályokat, akik vagy nem szavazókká, vagy az etno-tradicionalista jobboldal szavazóivá válnak.
Az Új Egyenlőség és a Friedrich Ebert Stiftung „Közbeszélgetések” sorozatában került sor a Társadalom és szociálpolitika, Magyarország, 1990-2015 című könyv bemutató konferenciájára. A teljes videó az Új Egyenlőség weboldalán vagy YouTube csatornáján tekinthető meg. Az itt kiemelt részletben Ferge Zsuzsa a szociálpolitikai építkezés hiányáról beszél.