Sok írás születik „helyes ideológiáról” és jó „ellenzéki stratégiáról”, miközben elfeledkezünk a mozgalomépítés alapjáról: egy bázisról, ami autonóm módon épül. Ezen keresztül juthatunk túl a szubkulturális baloldalon, és a folyamatosan „a munkásokat” „megszólítani” kívánó pártpolitizálás gyengeségein.
Kísértet járja be Amerikát, a demokratikus szocializmus kísértete. E mozgalom évtizedek homálya után lett mindent átalakító tényező. Szellemi középpontja a Jacobin magazin, amelynek alapítója, Bhaskar Sunkara, egy „kiáltványban” értelmezte a Bernie Sanderst körülvevő politikai felzúdulást.
Ha politikáról gondolkozunk, akkor nem kerülhetjük ki a történelem és a hatalom kérdését – állítja Raymond Geuss Philosophy and Real Politics c. könyvében. Ez az egyszerű állítás kijózanítóan hathat a politikai gondolkodásra és a politikai cselekvésre.
Hová tűntek a globalizációkritikusok? Milyen politikai környezetben jelent meg itthon a mozgalom? Milyen újításokat hozott a „mozgalmak mozgalma”? Mikecz Dániel 2018-ban megjelent kötete a politikai lehetőségstruktúra és mozgalmi innovációk vizsgálatával ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ.
A média csapdába került a szélsőjobboldali populistákkal szemben, képtelen kilépni abból az „örökmozgó” állapotból, amelyben elveszíti a háborút ellenük – mondta az Új Egyenlőségnek Ruth Wodak, a beszédrend-kutatás és a kritikai diskurzuselemzés nemzetközileg kiemelkedő képviselője.
Mi a populizmus? Aki átfogó áttekintésre kíváncsi a populizmussal kapcsolatos baloldali elméleti megfontolásokról és vitákról, annak ajánljuk a kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány kötetét, amelyet Bakcsi Botond szerkesztett. A kötetben tizennégy tanulmány olvasható.
Hogyan érdemes küzdenünk a klímaváltozás ellen? A Green New Deal támogatói szerint egy hatalmas mértékű állami jóléti beruházásra van szükség, ami a környezetvédelmet és a társadalmi igazságosságot is elősegítené. Vajon a programjavaslat hatásos ellenszere a klímaválságnak, vagy csak „zöldkapitalista” látszatmegoldás?
Mark Fisher személyes hangvételű írása egyszerre áll ki az osztályalapú társadalomelemzés és politizálás mellett, és bírálja az identitáspolitika angolszász egyetemi világban megjelent, torz formáit. Ez utóbbit nevezi „vámpírkastélynak”. Két részben közölt írásában e vámpírkastélyból kereste a kiutat.
Mark Fisher személyes hangvételű írása egyszerre áll ki az osztályalapú társadalomelemzés és politizálás mellett, és bírálja az identitáspolitika angolszász egyetemi világban megjelent, torz formáit. Ez utóbbit „vámpírkastélynak” nevezi. Két részben közölt írásában e vámpírkastélyból kereste a kiutat.
A Neoliberális hegemónia Magyarországon című kötet a neoliberális globalizáció kritikájával a magyar baloldali politika elméleti újraalapozását tűzte célul. Igencsak kétséges azonban, hogy e tartalom mennyire új és mennyire alapoz meg bármilyen politikát.