Mark Fisher személyes hangvételű írása egyszerre áll ki az osztályalapú társadalomelemzés és politizálás mellett, és bírálja az identitáspolitika angolszász egyetemi világban megjelent, torz formáit. Ez utóbbit „vámpírkastélynak” nevezi. Két részben közölt írásában e vámpírkastélyból kereste a kiutat.
A Neoliberális hegemónia Magyarországon című kötet a neoliberális globalizáció kritikájával a magyar baloldali politika elméleti újraalapozását tűzte célul. Igencsak kétséges azonban, hogy e tartalom mennyire új és mennyire alapoz meg bármilyen politikát.
Demokratizálni akarjuk a politikát. Demokratizálni akarjuk a családot, az iskolát, a mindennapi társadalmi érintkezéseket. Miért nem akarjuk akkor demokratizálni a gazdaságot is?
A kapitalizmus legkövetkezetesebb, legrendszerűbb kritikusa Marx volt. Mégis, ahogy az 1929-es nagy gazdasági világválság után, úgy 2009 után sem a baloldali világértelmezések és politikai áramlatok nyertek teret, hanem a radikális jobboldal. Miért van ez így?
Hányféle zöldpolitika létezik? És melyik ezek közül baloldali? A baloldali ökológiai szemlélet sem a diagnózis, sem a prognózis tekintetében nem ért egyet a „polgári” ökológiával, mert az aggasztó környezeti változások okának a piac működését és a tőke logikáját tekinti. A világ eszerint vagy antikapitalista lesz, vagy nem lesz.
A mainstream médiában csak „baloldali populistákként” emlegetett szereplőket joggal tekinthetjük egyazon globális gazdasági-társadalmi folyamat termékeinek, miközben azért fontos világnézeti, szakpolitikai és cselekvésbeli különbségeket is felmutatnak.
Jelentős változásokon megy keresztül az amerikai pártpolitika. Mindkét nagy tömörülésben – a Demokrata Pártban és a Republikánus Pártban is – hangsúlyeltolódást indított el a populizmus térnyerése. Már nem csak a centrum, hanem mindinkább a szélek szavazataiért folyik a verseny.
A baloldal évtizedes válságát sokan szellemi válságként értelmezik: a baloldal nem képes többé megérteni a világot, amelyet meg akar változtatni. De honnan indulhat a baloldal szellemi-elméleti megújulása? Kiss Viktor könyve erre a kérdésre kínál megoldást.
A berlini Willy Brandt Házban ezekben a hetekben egy izgalmas fotókiállítás mutatja be a bauhaus szellemében megalkotott épületeket részint Németországból, részint valóban az egész világból.
Szalai Erzsébetet nem a puszta attitűdök, a pártpolitikai felszín, hanem maga a valóság, a társadalmi tények (és intézményesült diskurzusok) sűrű szövedéke érdekli. A Hatalom és értelmiség a globális térben címmel 2018-ban megjelent kötet a mindenkori hatalmi elit eredetét és struktúráját vizsgáló szociológus legújabb műve.