A béregyenlőtlenséget a bőrünkön érezzük, miközben az állam rejtegeti az erről szóló adatokat. A 2018-as létminimumadatok három esettörténete rávilágít, hogy milyen módon fátyolozza el a kormányzat azokat az adatbázisokat, amelyek megmutatnák a dolgozói társadalom helyzetét.
A Policy Agenda 2018-ban is közzétette létminimum, társadalmi minimum számítást. Bemutatják, hogy hol tart vizsgálataik alapján a magyar társadalom, milyen következményei vannak a legkisebb keresetűek béremelésének.
Nincs társadalmi egyenlőség, ha a mobilitás (nem csak társadalmi értelemben) privilégiumokhoz kötött. Például, ha nincsen jól működő közösségi közlekedés, akkor csak az autótulajdonosok tudnak könnyebben munkába járni. Vajon a munkavállalók szempontból mennyit számít a közösségi közlekedés helyzete? A BKV példája megmutatja.
Az Új Egyenlőség és a Friedrich Ebert Stiftung „Közbeszélgetések” sorozatában került sor a Társadalom és szociálpolitika, Magyarország, 1990-2015 című könyv bemutató konferenciájára. A teljes videó az Új Egyenlőség weboldalán vagy YouTube csatornáján tekinthető meg. A könyv egyik szerzője, Misetics Bálint, szociálpolitikus a társadalom és az állam felelősségéről beszélt e kiemelt részben.