Az elmúlt egy évtizedben lényegében megszűnt a társadalombiztosítás Magyarországon, nincs önálló nyugdíjkassza és elkülönült szakmai irányítás, miközben a nyugdíjrendszerben egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek – Korózs Lajos, MSZP-s országgyűlési képviselővel, volt szociális államtitkárral Lakner Zoltán beszélgetett.
A „Nők 40” nyugdíjkedvezmény indoklása szerint a társadalom elismeri a nők fokozott, kettős tehervállalását, hiszen helyt kell állniuk a munkahelyen és a családban is. A kedvezményt választók azonban, ahogy az alábbiakból kiderül, sokat veszítenek.
Újra kell definiálni a munka fogalmát, hogy az a fennálló helyzetnek és a változó körülményeknek is megfeleljen. A nyugdíj egy részét társadalmi örökségnek kell tekinteni. A nyugdíjasok fogyasztóként rengeteg adót fizetnek, hamis, hogy csak kiadást jelentenének a társadalomnak.
Az az igazi kérdés, hogy mit akarunk kezdeni az idősekkel, milyen életszínvonalat, jövedelmet gondolunk méltányosnak a számukra? Hogyan lehet az önálló, relatíve biztosítási alapú nyugdíjrendszer problémáit megoldani, s közben felépíteni egy kezelhető szociális rendszert is?
Az idős, 75 éven felüli korosztály duplán szenvedi meg a korábbi alacsony bérek és annak következményeként az alacsony nyugdíj „büntetését”, azaz a nyugdíjak teljes elértéktelenedésével szembesül. Pedig a közösségnek felelősséget kellene viselnie az idősek megélhetéséért.
Kiss Ambrus cikkében azt írja, hogy a nyugdíjrendszernek nem a fenntarthatóság, hanem az igazságosság a célja. Barát Gábor hozzászólásában hangsúlyozza, hogy a kérdés bonyolultabb, mint ahogy Kiss Ambrus látja. Ebben a rövid hozzászólásomban arról írok, hogy szerintem hogyan lehet összeegyeztetni a fenntarthatóságot és a méltányosságot.
Az Új Egyenlőségen a nyugdíjrendszer igazságossági kérdéseiről elindult vita első cikke szembe állította egymással a fenntarthatóság és az igazságosság primátusát, s az utóbbi mellett tette le a garast. Az alább olvasható válaszcikk szerzője más szempontból közelít.
Sokszor elhangzik, hogy a mai nyugdíjrendszer már nem lesz sokáig fenntartható. Van-e valójában értelme egy ilyen állításnak? Egyáltalán mi az, hogy mai nyugdíjrendszer? Ha a társadalmi egyenlőtlenség oldaláról nézzük, akkor mit jelent a nyugdíj? Ezekben a kérdésekben nyit vitát szerkesztőnk cikke.
A Magyar Tudományos Akadémia szociálpolitikai kutatójával, Szikra Dorottyával beszélgettünk a magyar nyugdíjrendszer történetéről, jelenéről, és arról, igaz-e, hogy a magyar állami nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. A válasz: nem, ez főként a magánnyugdíjpénztárak PR-akciója.
Az Új Egyenlőség és a Friedrich Ebert Stiftung „Köbeszélgetések” sorozatában Ferge Zsuzsa professzor és munkatársai könyvbemutató konferenciájára került sor. Az Új Egyenlőség honlapján és youtube csatornáján elérhető Ferge Zsuzsa nyitó előadása és az első panel beszélgetés, amelyet az alábbi vita követett.