A “Nem kell nemzeti minimum” című könyv valójában nem azt bizonyítja, hogy nincs nemzeti minimum, hanem azt, hogy ez többnyire csak a társadalmi szereplők harcának eredőjeként tud kialakulni és nem előzetes megállapodás útján. A szerző valójában nem a nemzeti minimum tényét tagadja, hanem azt, hogy az kialakítható lenne konszenzusos, idillikusan békés úton.
Remélhetünk-e bármit is a nemzeti minimum meghatározásától? Kis Ambrus könyve, a “Nem kell nemzeti minimum” ahelyett, hogy az összegyűjtött információk, tapasztalatok alapján véleményt közölne, inkább azt ajánlja, hogy számoljunk le azokkal az akadályokkal, amelyek eddig meggátolták, hogy e problémáról racionális vitát folytassunk. Sőt jobb volna, ha kézzelfoghatóbb dolgokról vitáznánk.