A Fordulat folyóirat 26. lapszáma a NER-t tűzi tollhegyre. A Helyzet Műhely elemzéseinek alapegysége nem valamilyen nemzetállam, társadalom vagy kisebb egység, hanem a globális kapitalizmus maga. Így az Orbán-rezsimet is a globális kapitalizmus mechanizmusain keresztül láttatja.
A mainstream médiában csak „baloldali populistákként” emlegetett szereplőket joggal tekinthetjük egyazon globális gazdasági-társadalmi folyamat termékeinek, miközben azért fontos világnézeti, szakpolitikai és cselekvésbeli különbségeket is felmutatnak.
Amikor a magyar baloldal politikai útkeresése kerül szóba, szinte automatikusan felbukkan a populizmus fogalma, és az a kérdés, hogy vajon létezhet-e baloldali populizmus, és mi lenne a haszna (ha egyáltalán van). Íme az erről szóló vita legfontosabb aspektusai, s néhány kevésbé kitárgyalt szempontja.
Az április 8-i választások utáni hangulat a tágan értelmezett baloldali és liberális térfélen lesújtó. Az újabb Fidesz-kétharmad tényét és azt, hogy 2014-hez képest a kormánypárt még jelentősen növelni is tudta a támogatottságát, komoly törésként élik meg sokan, e sorok szerzőjét beleértve.
Független lapot indítani – bő egy évvel a Népszabadság meggyilkolása, és pár hónappal a vidéki sajtó fideszes elnyelése után, a szélsőségesen egyoldalú reklámpiac körülményei között – nem életbiztosítás. Október 22-én mégis útjára indult a Mérce.hu-t, az ország első 100 százalékban közösségi finanszírozású, független, baloldali portálja.
Bernie Sanders mozgalma óriási hatással volt az amerikai elnökválasztási kampányra, és kifutása nagyban befolyásolhatja, hogy milyen irányt vesz a Demokrata Párt a jövőben. Vajon milyen okai voltak Sanders sikereinek, és milyen hatással lehet a rendszerkritikus szociáldemokrata politikus mozgalma a jövőben az amerikai politikára?