A magyar nők jelentős része szeretne ugyan több gyermeket, de anyagi viszonyai, súlyos megélhetési gondok között, ezt nem engedik meg. Gondoskodói feladataikban csak saját szűkebb környezetükre számíthatnak, az államra nem. A többség pedig olyan munkahelyi zsarnokság alatt áll, amely folyamatosan rombolja családi viszonyait.
Ha az otthoni munkát beleszámítanánk a háztartások jövedelmébe, az 37 százalékkal növekedne, a GDP-t pedig 25 százalékkal emelné. Többek között ez is kiderül a KSH 2016 decemberében kiadott, a háztartási munka értékét kiszámító hiánypótló tanulmányából. Mivel járul ez hozzá a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek felszámolásához?