Mészáros Istvánt alapvetően nem szerette a nyugati balos értelmiségiek és politikusok nagy része, de – mondhatjuk a történelmi hűség kedvéért – ez legalább teljes mértékben kölcsönös volt. Mészáros ugyanis nem az objektív körülményeket, hanem őket tette felelőssé a baloldali mozgalmak évtizedek óta tartó válságáért.
Milyen különböző kapitalista modellek léteznek? Melyek azok a jellegzetességek, amelyek a posztszocialista tömbben a kapitalista demokráciákat jellemzik? Greskovits Bélával, a CEU professzorával, a Stein Rokkan-díjat kapott Capitalist Diversity on Europe’s Periphery című könyv társszerzőjével beszélgetünk.
Milyen folyamatokat indított be Ferenc pápa az egyházban és a társadalomban? Mi vezette az egyházat ehhez a fordulóponthoz? Pogátsa Zoltán Dr. Perintfalvi Rita teológus, biblikus tudóssal és Dr. Török Csaba atya teológus, egyetemi tanárral keresi ezekre a kérdésekre a válaszokat.
Heller Ágnes filozófus az egyik legismertebb magyar szerte a világban. Lukács György tanítványa, az úgynevezett Budapesti Iskola tagja volt, és már fiatalkori marxiánus műveivel ismertséget szerzett magának a nyugati baloldalon. 1977 után azonban kényszerből nyugaton folytatta pályáját, és eltávolodott a marxizmustól.
A közgazdaságtan absztrakt modelljeiben szétválik az emberi cselekvés annak erkölcsi következményeitől, a lelkiismereti én és az érvényesülni akaró én elszakad egymástól. Hogyan szüntethető meg ez a hasadt állapot?
Gareth Dale brit társadalomkutatót Polányi Károly magyar gazdaságtörténészről, szociálfilozófusról, nemrég megjelent életrajzi könyve apropóján kérdeztük, de végül egészen a rendszerváltás utáni kelet-európai helyzetig, s a ma Magyarországon is uralkodó neoliberalizmusig jutottunk.