A piaci fundamentalisták pontosan tudják, hogy olyan kapitalizmust mentegetnek, melyben saját elveikkel szemben már alig van verseny. A létező kapitalizmust monopóliumok és oligopóliumok által megvásárolt állam jellemzi. A piaci fundamentalisták ezért nem őszinték, és valójában osztályprivilégiumaikat védelmezik.
Mi vezetett a klímaváltozáshoz és mihez kezdjünk most az ijedt kétségbeesés helyett? A klímaváltozást nem „az ember”, hanem a kapitalizmus okozza. Jócskán van teendőnk és az ellenállás egyáltalán nem reménytelen.
Elindult podcast adásunk is, ahol hétről hétre az Új Egyenlőség szerzői, szerkesztői beszélgetnek, vitatkoznak. Az első adásban Pogátsa Zoltánnal beszélget Kiss Ambrus a gazdasági demokráciáról.
Mi okozza a populisták előretörését? Valóban a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? Ha igen, valóban a technokrata elitek uralma és a neoliberális hegemónia vívta ki a nép nevében hatalmat követelők felemelkedését? Szerkesztőnk írásának második fele.
Tényleg egy új, populista korszakba léptünk? Ha igen, mi magyarázza a populista pártok és politikusok újabb hullámának megjelenését? Talán a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? A populizmus a probléma, vagy tekintsük inkább csak tünetnek? Szerkesztőnk írásának első fele.
Bár sokan hitték, hogy a Szovjetunió összeomlásával a létező világok legjobbika köszönt be, az események ezt minimum megkérdőjelezik. Ilyen időkben érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a kapitalista logika tényleg az emberi természet része-e.
Hányféle zöldpolitika létezik? És melyik ezek közül baloldali? A baloldali ökológiai szemlélet sem a diagnózis, sem a prognózis tekintetében nem ért egyet a „polgári” ökológiával, mert az aggasztó környezeti változások okának a piac működését és a tőke logikáját tekinti. A világ eszerint vagy antikapitalista lesz, vagy nem lesz.
„Ami igazán nehéz, az nem az új elképzelések befogadása, hanem a régiektől való megszabadulás.” − mondja Bregman. Könyve népszerűségében nem csak a tömegek fokozódó elégedetlenségét és kritikára való nyitását láthatjuk, hanem annak a jelentőségét is, ahogyan megtalál egy szemléletformáló hangvételt.
David Harvey 2014-es Ők nem képviselhetnek bennünket c. cikkében amellett érvel, hogy a kapitalizmus nyerteseit rá kell kényszeríteni, hogy megfizessék a környezetre és a társadalomra mért károkat. Világszintű mozgalom-viziójának fontos pillére a tüntetés mint eszköz a civilek kezében.
Egy éve ezen a napon halt meg Mark Fisher, az utóbbi két évtized egyik legmeghatározóbb kultúrkritikusa. Életműve elsősorban azért figyelemreméltó, mert írásaiból nemcsak a kétezres évek popkultúrájának átfogó elmélete rajzolódik ki, de napjaink kapitalizmusának megértéséhez is sok fontos adalékkal szolgál.